A világ egyik, vagy a leghíresebb Triceratopsa a Jurassic Park filmben felbukkanó, betegeskedő dinoszaurusz, amit a filmbeli paleobotanikus az autóból kipattanva közvetlen közelről vizsgál meg. A dinoszaurusz könnyen megjegyezhető a csőrszerű szájáról, hatalmas szarvairól és gallérjáról, és a jelenetnek köszönhetően arra is valószínűleg sokan emlékeznek, hogy az állat növényevő volt. Amit talán kevesebben tudnak, hogy a dinoszaurusz a Ceratopsia alrendágba tartozott - olyan krétakori élőlények csoportjába, amelyek között a kisebb méretű, két lábon járó egyedektől az óriási Triceratopsokig sokféle faj megtalálható.

A Ceratopsiák leletei korábban szinte kizárólag Észak-Amerikából és Ázsiából kerültek elő, méghozzá bőséges mennyiségben, de Európában furcsa módon hiányoztak a gyűjteményekből, pedig az elméletek szerint lehetséges, hogy a vándorlásuk során itt is megjelentek már abban az időben is, amikor Európa még közel sem a mai, egybefüggő formájában létezett. A Ceratopsiák idejében a Föld jelentős részét a Tethys ősóceán uralta, a Pangea már elkezdett töredezni, és a “maradványokból” a kontinensek lassanként kialakultak, de Európa még kisebb-nagyobb szigetek összessége volt. A korai kréta időszakban az Iguanodonok és Ceratopsiák elterjedtek, de egyes Ceratopsia fajok, mint a Triceratops, a kréta későbbi idejében jelentek meg.

A világhírű magyar dinoszaurusz-lelőhelyen, Iharkúton 2010-ben egy izgalmas lelet hozott új színt a Ceratopsia-kutatásokba,

és egyúttal olyan vitát indított a fajjal kapcsolatban, aminek most, 15 évvel később tehettek csak pontot a végére a szakértők.

A 2010-ben a Nature-ben publikált tanulmányban Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének vezetője, munkatársaival, Richard J. Butlerrel és David B. Weishampellel először írta le az úgynevezett Ajkaceratops kozmai fajt, ami az Ajkaceratops nemzetségbe tartozik, és a feltételezések szerint viszonylag kis méretű, négy lábon közlekedő, és értelemszerűen növényevő állatok alkotják. A lelet az előző évben került elő: a körülbelül 85 millió éves, felfelé görbülő, csőrszerű, alsó állkapocselem kevés pontos fogódzkodót adott a dinoszaurusz teljes felépítéséről, de arra a kutatók szerint egyértelműen lehetett következtetni belőle, hogy a Ceratopsiák Európa szigetvilágának területén a késő-kréta korban már jelen voltak.

“Az új anyag egyértelműen bizonyítja, hogy a Ceratopsiák a késő kréta kori Európában is jelen voltak, és a Svédországból nemrégiben előkerült, feltételezett Leptoceratopsida-fogakkal együtt vizsgálva arra utal, hogy ez a klád legalább két egymástól független alkalommal juthatott el Európába.”

- írták a kutatók 2010-ben.

A felfedezés nagy szenzációt keltett, de egyúttal vitát is generált, és megosztotta az őslénytannal foglalkozó szakértőket: egyesek ugyanis úgy gondolták, hogy az Ajka városáról (Ősi Attila szülővárosáról) és Kozma Károly geológusról elnevezett Ajkaceratops kozmai inkább az Iguadonok rokona lehet. A fordulat 2017-ben következett: ekkor újabb fosszíliák bukkantak elő, amelyeket alapos elemzéseknek vetettek alá a kutatók, és a CT-felvételeknek, 3D-modellezésnek és más technikáknak köszönhetően kiderült, az Akjaceratops valóban a Ceratopsiák közé tartozik, tehát az első feltételezések helytállóak voltak.

Ez egyúttal megerősíti az elméletet, miszerint a galléros dinoszauruszok a kréta korszak késői időszakában keresztüljutottak Európa szigetvilágán, vagy legalábbis eljutottak erre a területre.

Az újabb koponyaleletek vizsgálata arra is fényt derített, hogy egy másik lelet, amit eddig egy Mochlodon maradványának véltek a kutatók, valójában szintén Ajkaceratops volt, vagyis a már osztályozott fosszília alaposabb megismerését és újrakategorizálását is elősegítette.

“Ez az átsorolás jelentősen átalakítja a késő kréta kori európai ökoszisztémák tudományos megértését.”

- magyarázza a felfedezésről beszámoló Birminghami Egyetem.

Az őslénytani áttörésről a tegnapi napon számoltak be az ELTE TTK-n tartott sajtótájékoztatón, ahol Ősi Attila a felfedezéshez vezető leleteket is bemutatta. A Nature-ben megjelent új tanulmány, amelyet Ősi brit kutatókkal, valamint Csiki-Sava Zoltánnal együtt publikált, összefoglalja a vizsgálatok eredményeit.

És hogy hasonlított-e az Ajkaceratops kozmai a filmbeli Triceratopsra? Nem valószínű, Ősi Attila elmondása szerint inkább egy kisebb, maximum másfél méteres állat lehetett, ami négy lábon járt (bár erre nincs bizonyíték), és 25-27 centiméteres koponyája lehetett. Míg a korábbi fantáziarajzok az Ajkaceratopsról egy különös fejformájú, robosztus dinoszauruszt mutattak, addig az új, realisztikusabb rekonstrukciókon már minden bizonnyal pontosabb képet kaphatunk arról, hogyan is nézhettek ki ezek az ősi élőlények.

(Fotó: Matthew Dempsey, ELTE TTK, Bobák Zsófia/Rakéta.hu)

Önvédelemből lehetett nevetségesen rövid a T.rex karja A világ talán valaha élt legfélelmetesebb élőlényének akár harminc centis fogai, de mindössze egy méter hosszú mellső lábai voltak. Egy új tanulmány megpróbálja megválaszolni az évszázados kérdést, hogy miért fejlődött ilyen furcsán a hatalmas dinoszaurusz.