Ha tartanánk róla egy közvélemény-kutatást, hogy melyik volt minden idők legfélelmetesebb élőlénye, a Tyrannosaurus Rex minden bizonnyal jó eséllyel pályázna a lista első helyére. Bár az eredményben valószínűleg komoly szerepet játszana Steven Spielberg 1993-as Jurassic Parkja is, az kétségkívül vitathatatlan, hogy a közel tíztonnás, 1,5 méteres koponyával és akár 30 centi hosszú fogakkal rendelkező őslény valóban rendkívül ijesztő látványt nyújthatott, még úgy is, hogy a mellső lábai a testméretéhez képest megmosolyogtatóan kicsik voltak.
Hogy ez miért alakult így, az már 1900, vagyis az első T.rex fosszíliák felfedezése óta aktívan foglalkoztatja a paleontológusokat, pláne hogy idő közben az is kiderült, hogy a tyrannosauridák családjának korábban élt példányaihoz képest a T.rex mellső lábai éppen visszafelé fejlődtek mind méretben, mind pedig mozgástartományban. Az állat testméretéhez képest meglepően kicsi, alig egyméteres lábak funkciójára az elmúlt száz évben több magyarázat is született: egyesek szerint a párosodásban játszott szerepet, mások szerint a T.rex csak ezek segítségével tudott két lábra állni, de olyanok is vannak, akik szerint a végtagokat az állat a préda leszorítására vagy akár harcra is használhatta. Ezeknek az elméleteknek viszont az egyike sem igazán magyarázza azt, hogy miért volt a T.rex karja ennyire rövid, és pláne azt nem, hogy miért fejlődött visszafelé az idők során.
A helyzetet nehezíti, hogy a Tyrannosaurusról azt sem tudják minden kétséget kizáróan eldönteni, hogy ragadozó vagy dögevő volt, esetleg - ahogy az a mai nagytestű ragadozóknál is gyakran előfordul - mindkettő. Ami biztos, hogy a T.Rex előszeretettel lakomázott az áldozatából csapatosan, és ez adta az ötletet Kevin Padiannak, a Berkeley egyetem paleontológusának is ahhoz, hogy egy új elmélettel álljon elő a karokat illetően.
Az Acta Palaeontologia Polonica című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában Padian amellett érvel, hogy a T.Rex karjai azért voltak ennyire rövidek, hogy le ne harapják őket. "Mi történt, ha több kifejlett Tyrannosaurus gyűlt össze egy tetemnél? Rengeteg hatalmas koponya, rendkívül erős állkapcsokkal és fogakkal, amelyek közvetlenül melletted tépik le és rágják szét a húst és a csontokat" - magyarázza Padian, aki így folytatja: "És mi van, ha az egyik barátod úgy gondolja, hogy egy kicsit túl közel vagy hozzá? Például lehet, hogy úgy figyelmeztet, hogy letépi a karodat".
Padian elképzelése szerint mivel a T.rex a vadászathoz úgysem használta a mellső lábait, így azok visszafejlődése kifejezetten előnyös lehetett, bár azt ő is elismeri, hogy 66 millió év távlatából már nehéz lenne minden kétséget kizáróan alátámasztani ezt az elméletet. A kutató mindenesetre felveti, hogy érdemes lenne az eddig felfedezett csontvázakon megvizsgálni a koponyákon valamint a mellső lábakon található sérüléseket, szerinte ha ugyanis a T.rex karjain jelentősen kevesebb sérülést találnának, az igazolhatná az elméletét.
Padian szerint a fenti hatás egyébként nem csak a fénykorát a késő krétában élő Tyrannosaurus rexnél figyelhető meg, de más dinoszauruszoknál, például a késő kréta korszakban Afrikában és Dél-Amerikában elterjedt abelisauridáknál és a kora és késő kréta korszakban Európában és Ázsiában élő carcharodontosauridáknál is jelentkezhetett.
(Popular Mechanics, Phys.org, Wikipédia, Fotó: Oli Scarff/Getty Images, Jens Kalaene/picture alliance via Getty Images)