"A járvány jogi és pszichológiai értelemben katasztrófának számít, amelyben előre megjósolható időfázisok szerint követik egymást sajátos pszichés és viselkedéses reakciók" – fogalmazott V. Komlósi Annamária, az ELTE PPK címzetes egyetemi tanára, a Magyar Pszichológiai Társaság katasztrófapszichológiai szekciójának elnöke. Az első fázist a félelem és felfokozott izgalom jellemzi. Csak a veszéllyel kapcsolatos híreket hallgatjuk, és ez fokozza az eleve meglévő szorongást. A második fázisban kezdjük felismerni, mi a fő veszély, és próbálunk cselekedni: maszkokat varrunk, bevásárolunk az időseknek és betartjuk a kormányzati előírásokat.

A harmadik fázisban kezdjük pontosabban látni a helyzetünket és a feladatainkat. Új oktatási formákat kellett megtanulni, tudatosulnak a gazdasági problémák. Emiatt egyeseknél megjelenik a karanténfáradtság, depresszió, másoknál az agresszió vagy a tehetetlenség érzése. Végül a negyedik fázisban szeretnénk visszanyerni a régi életünket. Mivel a járvány első hullámát Magyarország viszonylag szerencsésen átvészelte, nyáron a „felszabadulást” a kormány is legalizálta.

Az emberek utaztak, nyaraltak, de sajnos a veszély bagatellizálása is megjelent – mondta a pszichológus.

A szorongással való megküzdésben az összefogás, a kölcsönös segítségnyújtás és a szabályok elfogadása (távolságtartás és maszkviselés) segíthet. Az első hullám tapasztalatai alapján ezeket lehet tökéletesíteni, finomhangolni, azonban az állami és hivatali segítő megoldások most elkerülhetetlenek, ezek nélkül tovább romolhat a pszichés állapot.

(Forrás: ELTE via Magyar Hírlap, fotó: Unsplash/engin_akyurt)