Gácsi Márta, a kutatás vezetőjétől megtudtuk, hogy bár már most is találkozhatunk emberekkel együttműködő robotokkal, jövőbeli szerepük azonban még kiterjedtebb lesz. Vizsgálódásaikról a Scientific Reports is beszámolt:

"Az ismertebb robotikai kutatásokból kiindulva azt hihetnénk, a segítő robotok az emberekhez hasonlóan fognak kinézni, mozogni és beszélni, de ez kevéssé valószínű."

A szakértő szerint ehhez egyrészt technológiailag még rengeteget kellene fejlődni (elvégre a filmbeli szuper robotok csak a fantázia szüleményei), másrészt az emberszerű robotok inkább viszolygást, félelmet válthatnak ki gyakran épp a segítségre szorulókban. Csakúgy, mintha egy emberszerű, mégsem emberként viselkedő zombi közeledne feléjük. Gácsi Márta hozzátette: szerintük a robotokra inkább külön fajként kellene tekinteni, és szerepüknek, képességeiknek megfelelően alakítani kommunikációjukat. Bár a beszéd az emberi kommunikáció lényeges eleme, érzelmeinket mégis sokszor szavak nélkül fejezzük ki. Az érzelmek széles skálája pedig lehetővé teszi, hogy kultúrától függetlenül, tanulás nélkül is felismerjük egymás érzéseit. Ugyanakkor ez nemcsak ránk jellemző, az állatok is képesek hangokkal kifejezni aktuális érzelmi állapotukat. Az ELTE Etológia Tanszék, a BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutatói arra keresték a választ, hogyan tudnának robotok számára olyan mesterséges hangokat létrehozni, melyekkel az állatokhoz hasonlóan képesek szavak nélkül érzelmeket kifejezni. - írja az ELTE hírportálja.

Ennek lehetőségét kutatja többek között az etorobotika, mégpedig biológiai alapokon nyugvó kommunikációs jelzések létrehozásával. „Ahogy egyes állatfajok is sajátos, fajra jellemző hangokat adnak ki, a robotok számára is érdemes olyan jellegzetes, hozzájuk tartozó hangokat kifejleszteni, amelyekkel úgy tudják kifejezni érzelmeiket, hogy közben nem próbálják az embert utánozni” – mondja Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék és az MTA kutatócsoport vezetője. Kísérletük során, vagyis a mesterséges hangok létrehozásakor ezért olyan biológiai szabályszerűségeket vettek alapul, melyek emberek és állatok hangadásaiban egyaránt megtalálhatók. Korcsok Beáta szerint az embereken kívül sok más emlős, például a malacok és kutyák hangjából is következtethetünk érzelmi állapotukra.

"Ezeknél az emlősöknél a hangadás módja és a hangképzőszervek alapvetően megegyeznek, így hasonló érzelmi állapotok kifejezésére hasonló hangtani tulajdonságokkal rendelkező hangok szolgálnak. Például a magas alapfrekvenciájú hangokat intenzívebbnek, míg a rövid hangokat pozitívabb érzelmi töltetűnek értékelik az emberek."

A szakember arról is beszélt, hogy a mostani tanulmány alátámasztja korábbi elképzelésüket, miszerint a kutatásban vizsgált érzelemkódoló szabályszerűségek nagy valószínűséggel ősi eredetűek. Ahogy fogalmazott, "...az, hogy még a legegyszerűbb, csipogásszerű hangokban is képesek vagyunk érzelmet felismerni, arra utal, hogy ezek a szabályok fajtól függetlenül működnek, és a szárazföldi emlősök nemcsak hasonló módon adják ki a hasonló érzelmeket kifejező hangokat, hanem a hangokat feldolgozó neurális folyamatok is hasonlóak lehetnek." A kutatók a létrehozott hanghatásokat hamarosan saját fejlesztésű segítő robot, Biscee segítségével valós élethelyzetekben is tanulmányozzák.

(Fotó: Getty Images Hungary)