A kullancsok által terjesztett Lyme-kór (Lyme borreliosis) kezelhető, de alattomos betegség, mivel a kezdeti tünetek: láz, gyengeség, izomfájdalmak és fejfájás számos más egészségügyi probléma következményeként is jelentkezhetnek, ezért az esetek jelentős részében nem kap időben megfelelő antibiotikumos kúrát a páciens. A kullancscsípés körül kialakuló jellegzetes, kör alakú, vörös kiütés árulkodó jel, de ez nem minden alkalommal jelenik meg a bőrön (az esetek 60-90%-ban). A betegség később a szív vagy az idegrendszer működését érintő negatív hatásokkal járhat, ezért a legjobb megoldás a kockázatok elkerülésére a megelőzés lenne, csakhogy a kórt terjesztő kullancsok észrevétele és időben történő eltávolítása nem mindig sikeres.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint (PDF) az elmúlt két évtizedben Európában körülbelül 360 000 megbetegedést okozott a Lyme-kór, de ez csak a regisztrált betegek számát mutatja. A fertőzés lehetőségének leginkább kitett régiót a közép-európai térségben található országok jelentik, köztük Szlovénia, ahol 100 000 emberre számolva átlagban 130 megbetegedés történik, Csehország, Észtország és Litvánia (100 000/36 megbetegedés), de például Magyarország is az "élmezőnybe" tartozik átlag 16/100 000 betegséggel, bár hazai adatok ennél jóval magasabb számot adnak meg, évi 80-100/100 000 esettel. A felismert betegségek száma az elmúlt időkben folyamatosan nőtt, amihez a jobb diagnosztikai lehetőségek is hozzájárulhatnak, de egyúttal jelzik a kullancsok mennyiségének növekedését is.

A Lyme-kór úgynevezett vektor betegség, vagyis a fertőző ágenst egy, sokszor vérszívó élőlény (vektor) terjeszti és viszi át állatról állatra vagy emberre. A betegséget egy baktérium, a Borrelia burgdorferi okozza, amelyet csak a nyolcvanas években azonosítottak, mint a fertőzésért felelős kórokozót. Ennek a baktériumnak az OspA nevű (Outer surface protein A, külső felszíni fehérje) proteinjét kódoló gén játssza a legnagyobb szerepet a baktérium fertőzőképességében, ami a Lyme-kór legfőbb antigénjét hozza létre a kutatók szerint. A kór elleni vakcina ezt a fehérjét veszi célba és úgy hatástalanítja a betegséget, hogy az ne terjedhessen el a kullancs által megcsípett (megharapott) alany szervezetében, a beoltott ember vérében található antitestek ugyanis még azelőtt elvégzik a feladatukat, hogy a fertőzést tovább vinné a kullancsból kikerülő baktérium, ami a hatóanyagnak köszönhetően nem tudja egykönnyen elhagyni a hordozószervezetet.

Ezzel a módszerrel korábban már készített oltási anyagot a GlaxoSmithKline, csakhogy annak a vakcinának nem volt túl nagy sikere: a vállalat ezért be is szüntette a gyártást és kivonta a forgalomból a LYMErixet 2002-ben. A problémát a cég szerint nem a hatékonyság hiánya vagy más gondok okozták, akkoriban egyszerűen nem volt elegendő kereslet a termékre az Egyesült Államokban (Európában nem árusították a vakcinát), de a 75%-os eredményesség, bizonyos, a biztonsággal kapcsolatos ellentmondó jelentések és a tény, hogy a készítményt gyerekeken nem tesztelték, ezért a betegség potenciális célszemélyeinek egy része nem kaphatta meg az oltást, szintén hozzájárult a siker elmaradásához.

Today, we announced the start of a Phase 3 clinical study investigating our #Lymedisease vaccine candidate, being developed in partnership with @ValnevaSE.

Learn more about our research: https://t.co/oxDsW04dC8 pic.twitter.com/Ygmk2eOPzw

— Pfizer Inc. (@pfizer_news) August 8, 2022

A mostani vakcinát a Pfizer a Valneva céggel együttműködésben fejleszti és ugyan a GlaxoSmithKline termékéhez hasonló módon az OspA fehérje célzásával működik, de már nem csak egy, hanem hat törzs ellen is hatásos lehet, valamint gyerekeknek is adható lesz 5 éves kortól. A két vállalat tavaly nyáron jelentette be a tesztek második fázisának kezdetét, amit 625 személy bevonásával végeztek el. Az idei nyáron a harmadik körös tesztek is elindultak, így a VLA15 vakcinát már 6000 személyen vizsgálják az Egyesült Államokban, Finnországban, Németországban, Lengyelországban, Svédországban és Hollandiában.

Az alanyok összesen három alkalommal kapják meg az oltást a jövő évi kullancsszezonig, majd egy év múlva még egy emlékeztető oltással is fokozzák a hatást. Annaliesa Anderson, a Pfizer oltásokért felelős vezetője elmondta: a cél, hogy egy szezonális vakcinát hozzanak létre, hogy a beoltottak antitest mennyisége abban az időszakban legyen a legnagyobb, amikor a legjobb esély van a kullancsokkal való találkozásra.

(Fotó: Wikimedia Commons/John Tann)

Találtak egy fehérjét, ami hatásos lehet a Lyme-kór ellen A több mint 1000 emberi gén analizálásával készült tanulmányban a kutatók beazonosítottak egy fehérjét, ami figyelmeztető jeleket küldött az immunrendszer felé a Lyme-kórt okozó baktérium felbukkanásáról.