A technológia fejlődése a 21. században már lehetőséget ad arra, hogy a bénulás ne jelentsen egyet többé a mozgásképtelenséggel. A laboratóriumokban folyamatosan kísérleteznek a különféle megoldásokkal, ezek közül a jövő egyik ígéretes módszere lehet az agyba ültethető implantátum, amely a megfelelő agyi régiók stimulálásával bírja mozgásra azokat az izmokat, melyeket tudatos erőfeszítéssel már nem lehet aktivizálni.

2015-ben az ohioi Batelle Memorial Institute kutatóinak sikerült elérni, hogy egy mozgásképtelen ember a Guitar Hero nevű játékkal tudott játszani teljesen önállóan.

A kísérletet vezető csapat most azon dolgozik, hogy invazív technológia használata nélkül, hordható eszközökkel oldják meg a kérdést, de ehhez előbb még alaposan fel kell térképezni a neurológiai hátterét a paralízisnek, meg kell találniuk azokat az útvonalakat, melyek az idegsejtek által küldött elektromos jeleket továbbítják a végtagokhoz.

De amíg ez megtörténik, addig is rendelkezésre áll egy másik választási lehetőség a mozgásképtelen emberek számára, ha vissza szeretnék kapni a normál képességeiket és fel szeretnének állni újra a kerekesszékből. Noha Ian Burkhart, aki a 2015-ös vizsgálatban Guitar Hero-t játszott, úgy nyilatkozott, hogy a robotikai kiegészítőket azért nem szereti használni, mert kényelmetlen számára, hogy feltűnést kelt velük, de az exoszkeletonok, vagyis felcsatolható robotvázak, bármilyen nagyok és sci-fibe illőek, mégis egyelőre a leghatékonyabb és mindenki számára elérhető kellékét jelentik a mozgás visszaszerzésének. Egyetlen hátrányuk lehet csak, mégpedig az áruk, egy váz akár több tízmillió forintba is belekerülhet, így nem mindenki engedheti meg magának a megvásárlását.

A brit Simon Kindleysidesnak viszont volt egy anonim jótevője, aki megvette számára a 100 000 font (42 millió forint) értékű vázat, miután látta, hogy a férfi teljesítette a londoni maratont 2018-ban. Ekkor Kindleysides egy izraeli feltaláló, Amit Goffer cégének, a ReWalk Roboticsnak az exoszkeletonját viselte, melyet kölcsönbe kapott. A maratont 36 óra és 46 perc alatt sétálta végig, világrekordot állítva be. Ezt egyébként tavaly döntötte meg Adam Gorlitsky, aki a Charleston Maratont 33 óra alatt sétálta le, szintén a ReWalkkal. Gorlitsky-nek két és fél óránként kellett megállnia akkumulátort cserélni, mivel a versenyt szerette volna minél rövidebb idő alatt teljesíteni, így nem várhatta ki a hosszú töltési időt.

Kindleysides számára is problémát jelentett a lemerülő akkumulátor, mikor februárban elindult a 112 mérföldes túrájára, melyet jótékonysági célból szervezett meg. Az akkumulátor nagyjából hat kilométer erejéig bírta, majd megállásra kényszerítette a férfit, aki ilyenkor hazament, töltőre dugta az akkumulátort, majd másnap folytatta a gyaloglást az otthona környékén. Egy hónapnyi kitartó sétával sikerült túllépnie az önmaga számára kijelölt távon.

Végül egy hónap alatt 125 mérföldet, vagyis több mint kétszáz kilométert tett meg az exoszkeletonnal.

Kindleysides, aki korábban táncosként és étterem menedzserként dolgozott, 2013-ban egy nap arra ébredt, hogy nem tud mozogni. A kórházban a kivizsgálás után közölték vele, hogy megoperálhatatlan agytumora van, emiatt deréktól lefelé lebénult és hátralévő életében nem fog tudni újra talpra állni. Az exoszkeletonnal azonban most újra jár, bár, mint ahogy a BBC-nek elmondta, a táv végére már erős neuropátiás fájdalmai voltak, ezért örült, hogy végül mégis sikerült befejeznie a túrát. Az akcióval összegyűjtött adományokat a Norfolki és Norwichi Kórházak Jótékonysági Szervezete számára ajánlotta fel, és máris készül a következő kihívásra: legközelebb egy londoni felhőkarcoló 58 emeletét fogja megmászni a robotvázzal.

(Fotó: GettyImages)

Ez is érdekelhet:

A tokiói kávézó robotjait lebénult emberek irányítják A kávézóban felszolgáló robotok mögött "pilóták" fekszenek valahol egy kórteremben, lebénulva, akik a robotok irányításával újra kapcsolatba kerülhetnek a világgal, az emberekkel.
Járókeret helyett exoszkeleton – ezt használják a nyugdíjasok japánban Bár elsőre irtó menőn hangzik, hogy az idősebbek külső robotvázzal nyerik vissza az erejük, de a trend mögött valójában szomorú folyamatok állnak.
Bemutatták a Neuralink működő prototípusát, amivel az agyunkat köthetjük majd rá a számítógépekre A Neuralinkkel a jövőben kezelhetővé válhatnak a neurológiai betegségek, új lehetőségeket nyithat a mozgáskorlátozottak számára, hosszú távon pedig akár azt is lehetővé teheti, hogy az emberek a gondolataikkal kommunikáljanak egymással. A mai bemutató viszont még csak az első lépés volt egy nagyon hosszú úton.