Ez a csillag látszólag magányosan száguld a semmibe, gigászi erők játékaként

2021 / 04 / 20 / Justin Viktor
Ez a csillag látszólag magányosan száguld a semmibe, gigászi erők játékaként
A Tejút középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk található, épp úgy, mint ismereteink szerint a legtöbb galaxis középpontjában. Ezek a szinte elképzelhetetlenül hatalmas szingularitások nagy léptékekben befolyásolják a környezetük anyagát, és ha úgy alakul, akár egy csillagot is kilőhetnek a semmibe.

Hills mechanizmus

A dologra a Hills mechanizmusnak nevezett jelenség adhat magyarázatot, melyet egy Jack Hills nevű fizikus javasolt az "elszabadult csillagok" egy csoportjának magyarázatára még 1988-ban. Ez a javasolt hatás - amennyiben valóban ez a felelős - bináris csillagrendszereket szakíthat szét egy szupermasszív fekete lyuk közreműködésével. A kataklizma során a szupermasszív fekete-lyukhoz közelebb eső csillag új pályára áll a szingularitás körül, az egykori kettős rendszer másik tagja pedig extrém nagy sebességgel elszakad, és mint egy kilőtt puskagolyó, elszáguld az űr sötétjébe.

A tudósok a 3,9 méteres Anglo-Australian Telescope (AAT) és az ESA Gaia műholdjának adatait elemezték, a déli csillagfürt spektroszkópiai felmérés részeként, a sűrű csillagcsoportok kinematikáját és kémiai tulajdonságait tanulmányozva. A kutatás során a 800 kilométer per szekundumnál gyorsabb égitestek között figyeltek fel egy olyan csillagra, melynek radiális sebessége nagyjából 1020 km/s volt, ami három és félmillió kilométer óránként.

Az S5-HVS1 nevű forró törpecsillag, több mint két naptömegű és a Daru csillagképben, nagyjából 29 ezer fényévre található a Földtől. A csillag sebessége a távolság, a mozgásadatok, és a sugársebesség függvényében korrigálva végül még ennél is gyorsabbnak, 1755 kilométer per szekundumnak, majdnem hat és félmillió km/h-nak bizonyult. 

"A sebessége olyan nagy, hogy egy nap végleg elhagyja majd a Tejutat a galaxisközi űrbe távozva, és sosem tér vissza" - mondta Douglas Boubert, az oxfordi egyetem tudósa.

A kutatók visszakövették a csillag pályáját a mozgása és az ismert gravitációs adatok alapján, és kiderült, hogy a nagy sebességű csillag-lövedék, a Tejút középpontjából indult, nagyjából 1800 km/s sebességgel, mintegy 4,8 millió évvel ezelőtt.

"Megtalálhattuk az első egyértelmű bizonyítékot a Hills Mechanizmus működésére. Ez a csillag nagyon izgalmas, hiszen galaxisunk középpontjában született. Egy teljesen különböző világból jön" - mondta Dr. Ting Li, aki egy nemzetközi tudóscsoportot vezetőjeként jelentette be az eredményt.

(Forrás: Livescience Kép: S5 Collaboration)

Ez is érdekelhet:

Halálcsillag, vonósugár, hiperhajtómű, az egyik már létezik A Csillagok háborújából mindenki ismerheti a koncepciót, kell hozzá hatalmas tömeg és hihetetlen nagyságú energia, és óriási távolságokat áthidalva is érvényesíthető az ereje, akár jelentős erő ellenében is. Ez mind csak a tudományos fantasztikum, gondolhatnánk, és persze tévednénk.

Nemsokára megtalálhatjuk az ősrobbanás alkotta első fekete lyukakat, avagy a gravitációshullám-detektorok jövője A gravitációs hullámokat mindössze 5 évvel ezelőtt észlelték először a fizikusok, és ezzel egy új fizika is elkezdődött. A téridő felületében keletkező hullámok akkor keletkeznek, amikor a hatalmas tömegű fekete lyukak vagy neutroncsillagok összeütköznek.

Fekete lyukak tánca a Tejúttal összeolvadó Androméda-ködben A két galaxis megállíthatatlanul száguld egymás felé, és a mai számítások szerint nagyjából 10 milliárd év múlva egyesülnek majd teljesen. Nagy tűzijáték lesz, de nem minden látványossága ragyog majd. Lesznek olyanok is, melyek nyomán csak a fény nélküli sötétség növekszik.


 


Kozmikus rejtély - a legtávolabbi csillag valószínűleg egyáltalán nem az, aminek elsőre látszott
Kozmikus rejtély - a legtávolabbi csillag valószínűleg egyáltalán nem az, aminek elsőre látszott
Leleplezés a James Webb Űrteleszkóppal.
Az univerzum legelső molekuláit újraalkották egy áttörő kísérletben
Az univerzum legelső molekuláit újraalkották egy áttörő kísérletben
Az univerzum keletkezése után több százezer évig nem léteztek molekulák, de egyszer csak beindult a láncreakció.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.