A lelet az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyről került elő, és Rabi Márton, a Tübingeni Egyetem kutatója az ELTE-s Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport vezetőjével, Ősi Attilával és az új tanulmány első szerzőjével, Szegszárdi Mátéval együtt vizsgálta. A felfedezés körülményei tudományos szempontból is különlegesek:

a koponya két darabját négy év különbséggel találták meg, az utólagos vizsgálatok során azonban kiderült, hogy a töredékek tökéletesen illeszkednek és ugyanazon egyedhez tartoztak.

Ősi Attila, a kutatócsoport vezetője kiemelte: míg korábban csak fogak és töredékek utaltak a faj jelenlétére, a mostani lelet révén végre teljes egészében sikerült meghatározni a ragadozó küllemét.

Első pillantásra ez az apró gerincesekkel táplálkozó krokodil ijesztően hasonlított azokra a szárazföldi, húsevő krokodilfélékre, amelyeket korábban kizárólag Afrikából és Dél-Amerikából ismertek, ezért a Doratodont évtizedeken át déli bevándorlónak tartották, amely Afrikából juthatott el Európába egy feltételezett, mára eltűnt szárazföldi összeköttetésen keresztül.

A félelmetes, dinoszauruszszerű megjelenés nem közös származás eredménye volt, hanem az evolúciós konvergencia látványos példája: különböző leszármazási vonalak egymástól függetlenül fejlődtek hasonlóvá, mert a fajok hasonló életmódot folytattak.

A kutatók szerint ez a felismerés messze túlmutat egyetlen ragadozó történetén. A Doratodon ugyanis kulcsszereplője volt annak az elméletnek, amely szerint Európa és Afrika a kréta időszak nagy részében szárazföldi kapcsolatban állt egymással, lehetővé téve a dinoszauruszok es más fajok vándorlását. Ha azonban ez a bakonyi krokodil nem délről érkezett, hanem északi eredetű volt, akkor az egész elképzelés újragondolásra szorul.

A kutatók ennek nyomán újraértékelték más, korábban afrikai bevándorlónak tartott európai kihalt gerinces fajok – köztük dinoszauruszok – bizonyítékait is. Az eredmény hasonló képet mutatott: a korábbi tanulmányok sok esetben töredékes leletekre épülő, bizonytalan rokonsági kapcsolatokra alapozták a kontinensek közötti vándorlás elméletét.

Valószínűbbnek tűnik, hogy ezek az állatok ősi, még a kontinensek feldarabolódása előtt kialakult leszármazási vonalak maradványai voltak, amelyek Európában elszigetelten élték túl az idők változásait.

Rabi Márton szerint így megoldódni látszik az ellentmondás, miszerint az őslénytani bizonyítékok mégsem mondanak ellent a korábbi geológiai adatoknak: Európa minden bizonnyal Ázsiával és Észak-Amerikával együtt korán levált a déli Gondwana szuperkontinensről.

Ezek is érdekelhetnek:

Már életében fosszília volt a bizarr lény, ami úgy nézett ki, mintha megütötték volna Ez nem torzulás, az állat tényleg így nézett ki, mondják a kutatók.

Gigászi napfolt tűnt fel, és a Földet bombázza nagy erőkkel - videó A napfolt január végén fordult a Föld felé, és a legintenzívebb kitöréseket produkálta.

Nehezen magyarázható, hogy kerültek a Marsra ezek a gömbszerű képződmények A Curiosity fedezte fel a “tojásokat”.

(Forrás: Mirage News, ELTE; képek: Getty Images)