A projekt az amerikai űrügynökség által márciusban meghirdetett Low-Earth Orbit Destination (CLD) projekt keretében valósul meg, amivel a NASA-nak éppen az volt a célja, hogy ösztönözze a privát űrállomások létesítését. Az űrügynökségnek jó oka van rá, hogy a privát szektort megpróbálják jobban bevonni az űrkutatásnak erre a területére, hiszen az ISS sorsa 2025 után meglehetősen bizonytalan. Ahogy arról korábban írtunk, az oroszok elmúlt időszakban tett megnyilvánulásai erősen arra utalnak, hogy a mostani megállapodás lejárta után kiszállnak a nemzetközi projektből, és inkább saját űrállomást létesítenek, az egyre inkább elöregedő ISS-t pedig az amerikaiaknak már nem feltétlenül érné meg fenntartani.

Ehhez képest a Starlab a fejlesztést irányító Nanoracks szerint a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonló kutatási kapacitással fog rendelkezni, ugyanakkor mind az építési, mind pedig a fenntartási költségei jóval alacsonyabbak lesznek. A Lockheed Martin által épített űrállomás a tervek szerint rendelkezik majd egy 340 köbméteres, felfújható lakókapszulával, amiben egyszerre négy asztronauta tartózkodhat majd, emellett fel lesz szerelve egy dokkoló egységgel, egy az energiaellátást és az űrállomás meghajtását biztosító modullal, egy a rakományok és hasznos terhek kezelésére használható robotkarral és lesz benne egy korszerű laboratórium is, ami lehetőséget ad a kutatási, tudományos munkák és a gyártási feladatok elvégzésére.

A George Washington Carver Science Parknak elnevezett tudományos modul a Nanoracks honlapja szerint összesen négy részlegből fog állni: egy biológiai laboratóriumból, egy növényélettani laboratóriumból, egy fizikai tudományok és anyagkutatási laboratóriumból valamint egy nyitott munkaasztalos részből. A Starlabet a nemrég pályára állított kínai űrállomással ellentétben nem több misszió keretében fogják pályára állítani, hanem mindössze egy kilövéssel juttatják Föld körüli pályára az összes egységet.

Az űrállomást a Lockheed Martin által kiadott sajtóközlemény szerint úgy tervezik, hogy megfeleljen az űrgazdaság által támasztott, egyre növekvő igényeknek, így többek között űrbéli anyagkutatásra, növénytermesztésre és űrhajós tevékenységek végzésére is alkalmas lesz. "A Starlab űrállomás egy állandó legénységgel ellátott kereskedelmi platform lesz, amely a kritikus fontosságú kutatások végzésére és ipari tevékenységek ösztönzésére szolgál, valamint biztosítja az Egyesült Államok folyamatos jelenlétét és vezető szerepének megőrzését az alacsony Föld körüli pályán" - írja a sajtóközlemény.

Ha a Starlab valóban elkészül a tervezett határidőre, és a Roszkoszmosz is megépíti a saját űrállomását, akkor egy évtizeden belül már három új űrállomást állítanak Föld körüli pályára, hiszen Kína éppen idén tavasszal lőtte ki a saját űrállomását, a Mennyei Palotát, amelyet azóta már a kínai űrhajósok is birtokba vettek. Feltételezve, hogy az oroszok addig valóban pályára állítják a saját űrállomásukat, a Starlab összességében már a 14-ik olyan Föld körül keringő űrállomás lesz, amelyen asztronauták is tartózkodnak, mindent egybevetve pedig a 16. űrállomás lenne, amely Föld körüli pályára állt.

(IE, Fotó: Nanoracks)

További cikkek a témában:

2030-ig elkészülhet a mesterséges gravitációval ellátott űrszálloda, ami akár háromszáz vendéget is tud egyszerre fogadni A NASA korábbi munkatársai nem kis fába vágták a fejszéjüket a Voyager Stationnel, ami mintha egyenesen a jövőből érkezett volna

Látványos képeket tett közzé a NASA a Hold körül keringő űrállomásról Ha minden a tervek szerint halad, a sci-fibe illő képek már néhány éven belül valósággá válhatnak.

Grafén kompozitból építenek űrállomást a Manchester Egyetem kutatói A Manchester Egyetem a grafén "szülőhelye", ahol először izolálták a csodaanyagot, a fejlesztések pedig azóta is aktívan zajlanak. A kutatók most a világ legmagasabb épületének tervezőivel összefogásban űrállomást terveznek grafént tartalmazó kompozit anyagból.