A Föld szárazföldi és óceáni területeinek képe folytonosan változik és ennek során, földtörténeti léptékkel mérve nem is olyan lassan, állandó jelleggel alakulnak ki, majd töredeznek szét az úgynevezett szuperkontinensek. A belső óceánok bezárulásával vagy a külső óceánok kiterjedésének módosulásásával, sok-sok évmillió alatt a különálló kontinensek találkoznak, egyesülnek és egy hatalmas, egybefüggő kontinens alakul ki belőlük. Ilyen szuperkontinens volt a körülbelül 1,3-0,75 milliárd évvel ezelőtt létező Rodínia, az őt követő Pannotia, amelynek valódiságát a Yale geológusai, David Evans, R. Damian Nance vitatták 2020-ban, az 550-500 millió éve kialakult Gondvana és a leszármazottja, Pangea, ami hozzávetőlegesen 300 millió évvel ezelőtt keletkezett és 175 millió évvel ezelőtt tört szét azokra a kontinensekre, amelyeket ma ismerünk.

A múltban tehát azok a területek, ahol most szárazföldek vannak és ahol a szülővárosunk, vagy jelenlegi lakóhelyünk is megtalálható, gyakran vízzel borított régiók voltak, olyan óceánok, amelyek később bezárultak és eltűntek. Ha a földtörténeti változásokkal vetjük össze, az emberi faj és az emberi civilizáció múltja csak egészen rövid időre tekint vissza, a városiasodás pedig csak egy szempillantással ezelőtt kezdődött: a mai Törökország területén fekvő Çatalhöyük, a legősibb (vagy egyik legősibb) város például az időszámításunk előtti 7. évezredben többezer lakosnak adott otthont és a valahai Mezopotámiában az első olyan település, Uruk, amelyet a mai értelemben vett városnak lehet nevezni, valamikor az i.e. 3. évezredben fejlődött több tízezer lakosú településsé.

Az tehát egyértelmű, hogy az emberiség története a legutóbbi szuperkontinens, Pangea idejében még nem kezdődött meg, a városok még sehol sem voltak, de ha kíváncsiak vagyunk rá, mégis lehetőségünk van a jelenlegi települések sok millió évvel ezelőtti helyszínét megkeresni egy térkép segítségével. Az Ancient Earth (Ősi Föld) interaktív térképe egyszerűen kezelhető: csak be kell írni a fent található keresősorba a város nevét és megadni a megtekinteni kívánt időszakot - ehhez a legfelső sor közepén látható számot a mellette lévő nyílra kattintva lehet módosítani, akár 750 millió évvel ezelőttig. Az eredményt egy piros körrel jelzi a program, amire közelíteni is lehet. A kiválasztott időszakról angol nyelven egy rövid leírást is olvashatunk, ami bemutatja a földtörténeti kor jellemző körülményeit és meghatározó eseményeit. Nem lehet azonban minden esetben akármilyen régre visszakeresni, Budapest esetében 50 millió évvel ezelőttig tudunk csak adatokat szerezni (a térkép tájékoztatása szerint ez a tektonikai lemezek mozgásával magyarázható).

Egy másik különleges térkép, a Massimo Pietrobon által készített Political Pangea Map, viszont azt is láthatóvá teszi, hogyan alakulnának a mai országok határai, ha Pangea szuperkontinensén élnénk.

A kép igen színes, a jelenleg egymástól óceánokkal elválasztott területek, például Dél-Amerika és Afrika szoros közelségbe kerülnének és az Antarktisz India és Ausztrália közvetlen szomszédja lenne. Ahogy azt a térképet kinagyítva megfigyelhetjük, Magyarország lakói nem is járnának rosszul ebben a szituációban, az ország ugyanis hosszú partszakasszal rendelkezne - a hatalmas Tethys-óceán határolná dél-keletről.

(Fotó: Massimo Pietrobon via Visual Capitalist, Ancient Earth)