Ez az új antibiotikum könnyen felveszi a harcot a rezisztens baktériumokkal is

2024 / 01 / 14 / Felkai Ádám
Ez az új antibiotikum könnyen felveszi a harcot a rezisztens baktériumokkal is
Az új antibiotikum olyan elven működik, mint előtte még egyetlen gyógyszer sem, így a teljesen szintetikus antibiotikumok egy olyan új típusa jött létre, amely nem csak hatékony a rezisztens gram-negatív baktériumokkal szemben, de közben nem árt a test hasznos baktériumainak sem – így pedig nem növeli az esélyét a rezisztens törzsek megjelenésének.

Nagyon jó hír, hogy egy új gyógyszer, a zosurabalpin a kísérletek alapján hatékonyan veszi fel a harcot a CRAB (carbapenem-rezisztens Acinetobacter baumannii) néven ismert, rendkívül gyógyszerrezisztens baktériummal. Még ennél is jobb hír, hogy ez az új antibiotikum-osztály egyedülálló mechanizmussal működik, vagyis olyan módon roncsolja szét a baktérium külső membránját, ahogyan arra a korábbi antibakteriális gyógyszerek nem voltak képesek. A kutatók szerint a szintetikus gyógyszer további előnye, hogy a szerkezete ismeretlen a baktérium számára, így könnyedén kerüli meg annak a védelmi mechanizmusait.

Mint azt a LiveScience írja, a Roche és a Harvard Egyetem kutatói a patinás Nature-ben január 3-án publikált két cikkben mutatták be az eredményeiket. Mindez azért jelentős, mert legutóbb egy fél évszázaddal korábban mutattak be olyan új antibiotikumosztályt, amely hatékony a CRAB-hez hasonló Gram-negatív baktériumok ellen – ezen kórokozókat pedig tehát éppen a külső membránjuk miatt nehéz elpusztítani a hagyományos készítményekkel.

Az A. baumannii Magyarországon is problémát jelent, elsősorban azért, mert amint azt a Nemzeti Népegészségügyi Központ körlevele írja: “minden, az általuk okozott fertőzések kezelésére alkalmazott antibiotikum csoporttal szemben rendelkezhet rezisztencia mechanizmussal”.

A Dél-Pesti Centrumkórház már 2017-ben felhívta a figyelmet ezen kórokozó veszélyeire:

“Kórházi környezetben az Acinetobacter baumannii fertőzéseket okozhat, így pl. tüdőgyulladást, sebfertőzést, húgyúti fertőzést.”

A LiveScience cikkéből kiderül, hogy az A. baumannii az USA-ban is “sürgető” fenyegetésként lett azonosítva, elsősorban épp az általa okozott, kórházakban terjedő (nozokomiális) fertőzések miatt. Az ilyen fertőzések a elsősorban tehát az egészségügyi intézményekben kezelt betegeket érintik, például azokat, akiknek legyengült immunrendszerük van, vagy akiknek katéterre vagy lélegeztetőgépre van szükségük.

A zosurabalpin kifejlesztése közel 45 000 kémiai vegyület kiterjedt szűrését jelentette, ami végül egyetlen ígéretes jelölt azonosításához vezetett, amelyet azután módosítottak, hogy fokozzák az A. baumannii elleni hatékonyságát. Ez a vegyület következetes hatékonyságot mutatott a baktérium különböző törzsei ellen, és ráadásul tehát nem volt hatással más típusú baktériumokra.

A zosurabalpin úgy működik, hogy megzavarja a lipopoliszacharidot (LPS) a baktérium felszínére szállító mechanizmust, ami elengedhetetlen a külső membrán felépítéséhez. Mint az a cikkünkhöz mellékelt képen is látszik, ezek a baktériumok szorosan védett telepeket hoznak létre, amit épp az említett membrán véd, mint egy erődöt a fal – a zosurabalpin azonban épp ezt bontja le. A gyógyszer célpontjának specifikussága pedig azt jelenti, hogy kevésbé valószínű, hogy ugyanilyen hatással legyen a szervezet jótékony baktériumaira, és így kevésbé hajlamos arra, hogy széles körben elterjedt bakteriális rezisztenciát váltson ki.

Mindettől független sajnos a zosurabalpin elleni rezisztencia megjelenése is várható, és a kutatások jelenleg épp a szer a baktériumok evolúciójára gyakorolt hosszú távú hatásaira koncentrálnak. Jelenleg a gyógyszerrel korai stádiumú humán kísérletek folynak, hogy értékeljék a biztonságossági profilját.

(Kép: Acinetobacter baumannii, forrás: wikimedia commons)


Kvantum-fényszabályozáson és Grätzel-cellákon dolgoznak fiatal fizikusok Budapesten
Kvantum-fényszabályozáson és Grätzel-cellákon dolgoznak fiatal fizikusok Budapesten
Rubik Ernő, Krausz Ferenc és Kiss László is tartott előadást a versenyen, ahol a résztvevőknek bonyolult fizikai problémákra kell megoldást találniuk.
A gondolatolvasó mesterséges intelligencia szinte hajszálpontosan képes rekonstruálni, amit látunk
A gondolatolvasó mesterséges intelligencia szinte hajszálpontosan képes rekonstruálni, amit látunk
A holland Radboud Egyetem kutatóinak nem mindennapi áttörést sikerült elérniük a vizuális ingerek dekódolásában, ami akár a vakság kezelésében is egészen új lehetőségeket nyithat.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.