Alkoholos ital fogyasztásakor az etanol már a száj nyálkahártyán keresztül elkezd felszívódni, majd útja az emberi testben a gyomorból, a vékonybélből és a véráramból gyorsan az agyba vezet, és kifejti hatását, mielőtt még a máj hatékonyan elvégezhetné a lebontási folyamatokat és az alkohol-dehidrogenáz, majd az aldehid-dehidrogenáz enzimek segítségével erősen mérgező acetaldehiddé, utána pedig acetáttá alakítaná az alkoholt, amely végül ártalmatlan víz és szén-dioxid formájában távozik.

Körülbelül öt perc kell csak ahhoz, hogy az ember fejébe szálljon az alkohol, vagyis elérje az agy neuronjait a véráramon keresztül és még további öt, hogy beinduljanak azok az örömet okozó, vagy éppen a gondolkodást és döntéshozatali képességet gátló hatások, amelyeket:

• egyfelől az agy ventrális tegmentum részében keletkező és a ventrális striátumban felhalmozódó, a jutalmazás érzését keltő dopaminsejtek számának növekedése
• másrészt az idegsejtek közti információátvitelt megvalósító, neurotranszmitterként funkcionáló szerotonin, másik nevén 5-hidroxitriptamin működésének módosulása és az átlagosnál nagyobb mértékű felszabadulása az agyban
• emellett a jutalmazó központban található nucleus accumbensben és az orbitofrontális kéregben termelődő endorfinok felszabadítása
• valamint az idegrendszer szabályozásában nagy szerepet játszó GABA (gamma-amino-vajsav) ingerületátvivő és gátló hatású vegyület receptorainak stimulációja és az energiát adó neurotranszmitter, a glutamát csökkenése

okoz.

Ezeknek a folyamatoknak a hatását érzékeljük részegségként, és ezek eredménye mutatkozik meg a jól vagy kevésbé jól ismert tünetekben: a koordináció elvesztésében, az elhomályosuló gondolkodásban, a hirtelen előtörő boldogságrohamban, a kontroll elvesztésében, a zavarossá való beszédben.

Az agyi funkciók zavara viszont csak kis időre jelentkezik ugyanazzal az intenzitással,

minél többet és gyakrabban iszik valaki, annál jobban elkezd alkalmazkodni az agya az etanol jelenlétéhez és egy idő után, azonos mennyiségű alkohol bevitele esetén, már nem növekszik olyan mértékben a dopaminsejtek termelése és a GABA-, valamint az endorfinátvitel stimulációja is csökken. A sűrűn előforduló alkoholfogyasztás során emiatt már nem, vagy nehezebben alakul ki ugyanolyan szintű jutalmazó hatás, mint akkor, ha valaki csak ritkábban visz be etanolt a szervezetébe.

A másnaposság kellemetlen tüneteit a dehidratáción kívül a szervezetben még órák múlva is megtalálható maradék acetaldehid okozza, amely nem csak mérgező, de karciogén (rákkeltő) hatású is, mivel az őssejtek DNS-ét károsítja. Az, hogy pontosan milyen mértékben szaporodik meg az acetaldehid a testünkben vagy mennyire sikerül hatékonyan lebontania a máj enzimjeinek az anyagot, nem csak az alkohol mennyiségén múlik, hanem genetikai tényezők is befolyásolják, így minden ember máshogy reagál a másnap reggelre egy ivással töltött este után, mint ahogy, szintén a genetikai eltérések miatt, mindenkinél más formában és eltérő szinten valósul meg a részegség is.

A TED videójából az is kiderül, miért lesz magasabb a nők véralkoholszintje ugyanannyi ital hatására, mint az azonos súlyú, azonos módon étkező férfiak esetében.

Ez a cikk eredetileg 2022.01.01-jén jelent meg a Rakétán.

(Fotó: Getty Images/Francesco Carta fotografo)