A november 16-án megrendezett Forbes Tech Summit egyik legérdekesebb beszélgetése a fenntarthatóságot és az élelmiszerpazarlást járta körül. Vámosi Ágoston, a Forbes újságírója Rácz Grétát, a debreceni Green Drops Farm ügyvezetőjét, illetve Wettstein Albertet, a Munch egyik alapítóját kérdezte többek között arról, hogy segíthet az innováció és a technológia a klímaváltozással egyre komolyabbá váló élelmezési problémákon.

Wettstein Albert a Munch egyik alapítója, aki néhány végzős egyetemista társával együtt fejlesztett ki egy olyan alkalmazást, amely segítségével kedvezményes áron vásárolhatunk élelmiszert, amit az adott pékség, étterem, bolt máskülönben kidobna. Ez nem azt jelenti, hogy az adott ételek lejártak volna, sőt, tökéletesen fogyasztható élelmiszerhez juthatunk így olcsóbban, egyben pedig enyhíthetünk a pazarláson. Wettstein szerint az élelmezés problémája főként azért bosszantó, mert akár egy országon belül is előfordulhat az, hogy az ott élők egy jelentős része egyszerűen nem tud élelemhez jutni, miközben az adott állam más területein pedig túltermelés, ételpazarlás történik. Sok esetben gyakorlatilag csupán egy logisztikai hézag okozza, hogy például az egyik utcában lévő étteremben a kukába kerül az étel, míg két sarokra onnan az emberek éheznek. Ez hozta létre a Munch alapítóiban azt a tehetetlenséget, illetve később tetterőt, ami arra sarkallta őket, hogy kifejlesszenek egy olyan alkalmazást, ami segíti az információáramlást, megteremti a kapcsolatot a kereslet és kínálat között.

Forradalmi magyar ételmentő alkalmazással harcolhatunk a pazarlás ellen, miközben még spórolunk is Magyarországon, éves szinten fejenként 68 kilogramm élelmiszert dobunk ki, ami az összes élelmiszervásárlásunk 10-11 százalékát teszi ki. Egy magyar alkalmazás úgy segít javítani a helyzetet, hogy pékségek, éttermek és boltok kedvezményesen értékesíthetik rajta keresztül az aznap el nem adott, de jó minőségű ételeiket.

A debreceni Green Drops Farm a kérdést a másik oldalról igyekszik megközelíteni, vagyis arra törekszik, hogy az éppen megfelelő mennyiségű élelmiszer előállításával elkerülhető legyen a felesleg, az elpazarolt étel. Rácz Gréta, a cég ügyvezetője szerint az élelem mennyisége és a minősége mellett az is fontos, hogy például a zöldségek, gyümölcsök termelése minél közelebb történjen a fogyasztóhoz. Az önellátó, fenntartható és környezettudatos termelési technológiát használó Green Drops Farm ezért próbálja minél inkább egyszerűsíteni a logisztikát, rövidíteni azt az utat, amelyen a megtermelt élelmiszer a felvásárlóhoz, fogyasztóhoz jut. A cég úgynevezett hidropóniás termelési technológiát alkalmaz vertikális, zárt rendszerű kertjeiben. A módszer lényege, hogy ezekben a rendszerekben nincs termőföld, ehelyett a zöldségtermesztéshez más termőközegeket, például kőzetgyapotot használnak, és közvetlenül a vízhez adják hozzá a megfelelő tápanyagokat. Maga a termelés jóval kevesebb vizet igényel, mint a hagyományos kertészet, a víz ugyanis a zárt rendszerben marad, a helyszín pedig lehet egy csarnok, üvegház, de akár egy panelház szobája is. Ez az ellenőrzött, önműködő rendszer nem csak helytakarékos, de az automatizációnak és az irányításnak köszönhetően időhatékony is. Használatával növényvédőszer-mentes, tápanyagban gazdag salátákat, fűszernövényeket, egyes zöldségeket és gyümölcsöket lehet termelni egész évben.

Wettstein Albert szerint a jelenlegi, nehéz gazdasági helyzet ráébresztette az embereket arra, hogy egy Munchhoz hasonló ételmentő szolgáltatás amellett, hogy fenntartható, anyagi szempontból is kifizetődő lehet, és ez meglátszik a felhasználók számának ugrásszerű növekedésén is. Akit ugyanis nem tudtak megszólítani a környezettudatossággal, azt adott esetben be tudják vonzani azzal, hogy a Munch az ételpazarlás csökkentése mellett egy rendkívül takarékos megoldás is lehet. Ezt az összefüggést kellene erősíteni az emberekben, akár állami ösztönzőkkel, akár még több startuppal és ötlettel, így még többekhez eljutna az az üzenet, hogy

a fenntarthatóság és tudatosság sokszor nem csak a bolygónak, de a pénztárcánknak is jót tesz.

Ami a házi kertészkedést illeti, a Green Drops Farmnál a Covid19-járvány során volt megfigyelhető, hogy az emberek nyitottabbá váltak az otthoni zöldség- és gyümölcstermesztés felé. Ekkor ugyanis nagyon sokakban erősödött meg a természetközeliség iránti vágy, illetve a lakosság szabadideje is megnőtt, volt idő kertészkedni, így érezhetően többen érdeklődtek a Green Drops Farm megoldásai iránt is, mondta Rácz Gréta. Így ebben az időszakban nagyon sok energiát fordítottak arra, hogy ezeket a kezdő kertészeket támogassák, tippekkel és trükkökkel lássák el, hisz a hidropónia némileg összetettebb dolog a hagyományos módon, virágládába ültetett növények nevelgetésénél. Az, hogy egy ilyen, fenntartható farm mennyi idő alatt térül meg nagyon sok tényezőtől függ, például a termelt növény fajtájától, és az értékesítés helyétől is, elmondható azonban, hogy egy otthoni, vagy üzleti célra létrehozott hidropón gazdaság átlagosan 3 év alatt behozza az árát, emelte ki Rácz Gréta. A költséghatékonyság mellett ezeknek a zárt rendszerű, víztakarékos kerteknek nagy előnye az automatizálás is. A Green Drops Farm hosszútávú célja, hogy az emberi munkaerő csupán felügyeleti szerepet töltsön be a növénytermesztésben, és a folyamat, amelynek során a magból kész termés lesz, teljes mértékben önműködő legyen. Jelenleg egy olyan mesterséges intelligencia alapú fejlesztésen dolgoznak, amely nem csak ellenőrizné, és beállítaná az ideális páratartalmat és hőmérsékletet a rendszerekben, de akár a növények betegségeit is felismerné, és önállóan kezelné.

A klímaváltozás kapcsán egyre többször hallani, hogy hatalmas területek sivatagosodnak el, így felmerülhet a kérdés, hogy zöldségen és gyümölcsön kívül lehetséges-e a gabonafajták beltéri termesztése is. Rácz Gréta azt mondta, vannak olyan külföldi cégek, akik kísérleteznek a búza, vagy akár a kukorica hidropóniás termesztésével is, kisebb nagyobb sikerekkel. Az biztos, hogy még időbe telik, hogy ezek a technológiák elérjék azt az ipari szintet, amit például egy hagyományos, szabadföldi gazdálkodás nyújtani tud, ugyanakkor egy kisebb, zárt rendszerű termesztés jó megoldás lehet kisebb közösségek ellátására.

A világ mezőgazdasági területeinek jelentős része az állattenyésztéshez köthető, ezeket a területeket legelőknek használják, vagy takarmány megtermelésére. Ebből adódik, hogy a húsfogyasztásunk csökkentésével jelentősen hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy nagyobb területeken tudjunk zöldséget, gyümölcsöt termelni élelmezési célból, vezette fel a következő témát Vámosi Ágoston.

Bizonyított, hogy világszerte a tehenek és más haszonállatok felelősek a metánkibocsátás mintegy 40 százalékáért, ami egy erős üvegházhatású gáz, mondta Wettstein Albert. Ennek csökkentésére felmerültek különféle megoldások, ilyen például a vörös alga, amelynek fogyasztásával a marhák jelentősen kevesebb metánt termelnének, ez viszont felvet egy újabb kérdést, nevezetesen, hogy mekkora ökológiai lábnyoma lenne például az alga tehenekhez szállításának. Ez egy olyan komplex ökoszisztéma, illetve probléma, amelyet nem lehet leegyszerűsíteni, szimpla megoldásokkal áthidalni. A kérdésnek kulturális oldala is van, Wettstein azt mondta, ő maga is nagyon nehezen venné ki a húst az étrendjéből, bár fokozatosan próbálkozik vele, például húsmentes időszakok beiktatásával. Rácz Gréta ehhez kapcsolódóan azt mondta, az állati fehérjét lehetséges növényi eredetű proteinekkel pótolni, a vertikális farmok pedig a termelés helyigényét is hatékonyan csökkenthetik.

Mészáros Dávid, a SMARTKAS nevű vállalkozás alapítója és vezérigazgatója online bejelentkezéssel csatlakozott a beszélgetéshez. Az agrártechnológiai vállalat teljesen automatizált, fenntartható mezőgazdasági eljárásokat alkalmaz, amelyek megújuló forrásokra hagyatkozva, növényvédő szerek nélkül állítanak elő élelmiszereket. Mészáros elmondta, hogy a mesterséges intelligenciának, a robotikának és az adatvezérelt növekedési folyamatoknak is nagy szerepe van abban, hogy a Hollandiában – az agrártechnológia fellegvárában - alapított SMARTKAS által telepített okosfarmokat, egész évben, évszaktól függetlenül, személyzet nélkül, teljesen automatizáltan lehet működtetni.

(Borítókép: Getty Images/LouisHiemstra)