Bár a fenntarthatóságról és környezetvédelemről legtöbbször az energiahordozók kapcsán hallunk, a klímaváltozáshoz jelentős mértékben hozzájárul az ételpazarlás is. Egy 2016-os felmérés szerint csak Magyarországon, éves szinten fejenként 68 kilogramm élelmiszert dobunk ki, ami az összes élelmiszervásárlásunk 10-11 százalékát teszi ki. Ez a statisztika annak fényében még megdöbbentőbb, hogy a magyarok nagyjából egytizede érintett az élelmiszerszegénységben, több 10 ezerre tehető a rendszeresen éhező gyerekek száma, és több százezren vannak, akik nem jutnak vitaminban, rostokban gazdag élelmiszerhez. Évente összesen mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik Magyarországon, és egy négy fős család ennyi idő alatt körülbelül 50 ezer forint értékű feleslegesen megvásárolt élelmiszert dob ki.

Egy 2012-ben végzett európai elemzés azt is jól láthatóvá teszi, hogy több szempontból is aggályos a kidobott élelmiszer mennyisége.

Az Európai Unió tagországaiban évente 88 millió tonna, vagyis fejenként 173 kilogramm ételhulladék keletkezik, ezek megtermelése, majd szemétté válásuk utáni ártalmatlanításuk pedig 170 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával jár.

A környezetvédelmi aspektus mellett a probléma morális jellegű is, hiszen míg rengetegen éheznek, vagy nem jutnak megfelelő élelemhez világszerte, a teljes élelmiszertermelés mintegy harmada pocsékba megy.

A jó hír, hogy a közösségi oldalakon egyre nagyobb számban megjelenő csoportok és szervezetek alapján már itthon is az látszik, egyre több embert foglalkoztat, hogy lehetne javítani ezen a jónak semmiképp nem mondható arányon. Ez járt Wettstein Albert fejében is, mikor magyar egyetemistaként 2020 tavaszán az Egyesült Államokban járt. Megdöbbentette, hogy a különböző szakmai konferenciákon, amelyeken részt vett, milyen hatalmas mennyiségű megmaradt étel végezte a kukában, miután az események véget értek. A probléma nem hagyta nyugodni, és Magyarországra hazatérve három, hasonló felfogású ismerősével, Zwecker Bencével, Kirill Perepelicával és Zsoldos Botonddal együtt kezdtek gondolkodni egy olyan koncepción, amely segíthet csökkenteni a kidobott ételek mennyiségét.

Így született meg 2020 őszén a Munch (ejtsd: Muncs) nevű magyar startup, egy platform és egy alkalmazás egyben, amin keresztül pékségek, éttermek, cukrászdák, szállodák és boltok kedvezményesen értékesítik az aznap el nem adott, de jó minőségű ételeiket. Annak ellenére, hogy épp a cég indulásának évében a koronavírus miatt számos vendéglátóhely átmenetileg bezárt, a koncepció sikeresen fejlődött, és

mára mintegy 400 ezren töltötték le az alkalmazást, aminek segítségével a felhasználók láthatják, melyek azok a közelükben lévő éttermek, boltok, vagy vendéglátóhelyek, amelyek az eredeti árnál jelentősen olcsóbban, akár féláron kínálják a megmaradt ételeket, termékeket.

Belayane Najoua a Munch.hu PR & CRM menedzsere a Rakétának elmondta, hogy az elmúlt két és fél évben a Munch-ot használók közel félmillió élelmiszercsomagot mentettek meg a szemétbe kerüléstől, amivel nem csak a környezetünk és az eladók jártak jól, de a vásárlók is, hiszen körülbelül összesen 500 millió forintot spóroltak meg azzal, hogy az ételt az alkalmazáson keresztül vették meg. Ami a kész ételeket, élelmiszereket, sőt, most már virágokat olcsóbban eladó partnereket illeti, a Munch-on mára több mint 2000 étterem, áruház, pékség elérhető országszerte. Az, hogy a vendéglátóhelyek, vagy boltok mit kínálnak az általuk eladásra szánt Munch-csomagban a partnerek profiljától függ: számos pékség a nap végén megmaradt péksüteményeket, cukrászdák a süteményeket, virágboltok pedig főként vágott növényeket adják el. Belayane Najoua kiemelte azt a jelentős előrelépést, hogy nemrégiben az egyik legnagyobb élelmiszer üzletlánc is csatlakozott a Munch-hoz, ezzel az ország SPAR üzleteinek nagy részéből lehet az alkalmazáson keresztül az eredetinél jóval olcsóbban hűtött, vagy száraztermék csomagokat rendelni. Az, hogy mi kerül ezekbe az csomagokba, attól függ, pontosan mi marad meg nap végére az adott üzletben, vagy étteremben. Mostanra a Munch-hoz több mint 2000 partner csatlakozott, és mára nem csak élelmiszert árusító cégeket találhatunk a listán, de virágboltokat is. Esetükben azért praktikus az alkalmazáson keresztüli, nap végi kiárusítás, mert a reggel, vagy hajnalban elkészített, másnap már nem értékesíthető csokrok így eljuthanak olyan vevőkhöz, akik például az esti randihoz még épp időben át tudják venni kedvezményes árú virágokat.

Az akciós áron való ételmentésen kívül a MunCharity kezdeményezésnek köszönhetően rászorulóknak is segíthetünk az alkalmazás segítségével. A MunCharity 2020 októberében úgy indult, hogy a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve a Munch dolgozói személyesen vittek Munch élelmiszer csomagokat hajléktalanszállókra, mostanra azonban már minden vásárló részt tud venni a programban. Aki segíteni szeretne a rászorulóknak, úgynevezett MunCharity kuponokat tud vásárolni, amelyek segítségével a nélkülözők meglepetés étel csomagokhoz juthatnak. Nagyobb összeggel is van lehetőség hozzájárulni a MunCharity alaphoz, amivel feltöltik a nélkülöző családok MunCharity Tárcáit a család létszámától függő összeggel. Azok a résztvevő családok, akik karitatív partnerszervezeteken keresztül előre regisztráltak, MunCharity Tárcájuk használatával ingyen foglalhatnak és vehetnek át pazarlástól megmentett ételeket.

A Munch egyébként tavaly novemberben hivatalosan is áttörte az országhatárt, és nemzetközivé vált, köszönhetően egy hasonló profilú cseh céggel történt egyesülésnek, március óta pedig már Szlovákiában is elérhető az ételmentő szolgáltatás. A terjeszkedés ezzel nem állt meg:

a cél az, hogy minél több közép-európai országban jelen legyenek, hosszú távon pedig a tengerentúl meghódítását tervezik.

Mindemellett további szolgáltatásokkal is bővült a Munch portfóliója: január óta elérhető az úgynevezett MunchMarket, ahol a vásárlók közvetlenül a gyártóktól rendelhetnek házhoz kedvezményes árú, lejárati időhöz közel járó termékeket.

Belayane Najoua kérésünkre kitért a Munch közösségi csoportjában olykor előforduló negatív vásárlói visszajelzésekre is, amelyek általában a termékek frissességét, külalakját és minőségét kritizálják. A közösség növekedésével elkerülhetetlen, hogy előfordulnak kritikus vélemények is, ezeket a lehető leggyorsabban igyekeznek kezelni a cég kommunikációs munkatársai és olyan megoldást találni, amely az ügyfélnek és a partnernek is elfogadható. Szerencsére rengeteg pozitív visszajelzés is érkezik a Munch-hoz, amelyekből alapvetően az látszik, hogy az emberek üdvözlik a kezdeményezést.

Ami a koncepció gazdasági részét illeti, a szerződött partnereknél történt minden rendelés után a Munch jutalékot kap előzetes megállapodás szerint, nincsen egységesítve a rendszer. Belayane Najoua azt mondta, a partnerek részéről is gyakorikak a pozitív visszajelzések: nem ritka, hogy a Munch-nak köszönhetően egy-egy bolt, vagy étterem egy munkavállaló havi keresetét ki tudja termelni a megmaradó ételek eladásával.

Az ételpazarlás mérséklésével kapcsolatban az Európai Parlament célja, hogy a 2014-es szinthez képest 2025-re 30 százalékkal, 2030-ra 50 százalékkal csökkenjen a most évi 88 millió tonna kidobott élelmiszer mennyisége, amihez jelentősen hozzájárulhat a Munch és a hasonló, pazarlást mérséklő, innovatív kezdeményezések.

(Borítókép: Getty Images/Peter Dazeley)