Ezekre a zöld hajózási reformötletekre adott pénzt a brit közlekedési minisztérium

2020 / 05 / 16 / Rácz Tamás
Ezekre a zöld hajózási reformötletekre adott pénzt a brit közlekedési minisztérium
Elektromos és üzemanyagcellás hajók, ammónia-motor, folyadékáramos akkumulátor és társaik: tíz projekt kapott összesen másfél millió fontos fejlesztési támogatást.

A brit közlekedési minisztérium által alapított MarRi-UK (Maritime Research and Innovation, Brit Tengerészeti Kutatás és Innováció) nevű szervezet azért jött létre, hogy felgyorsítsa a tengerhajózásban és a tengergazdálkodásban alkalmazható, környezeti terhelést csökkentő technológiai fejlesztéseket. A MarRri-UK nemrég közzétette, kik nyerték meg az idei évre kiírt, 1,4 millió font (bő félmilliárd forint) összdíjazású pályázatot.

A legtöbb nyertes pályázó a hajók hajtási technológiájának CO2-emisszió-csökkentésére vagy megszüntetésére irányuló projekttel ért el sikert. Nem is csoda, hiszen a brit kormányzat feltett szándéka, hogy a hajózás üvegházgáz-kibocsátása 2050-re nullára csökkenjen.

A legmagasabb összeget, negyedmillió fontot az RS Sailing nevű cég nyerte, nagyon konkrét célra: egy nagy teljesítményű, elektromos belső motoros, merev testű, felfújható peremű hajó kifejlesztésére. A hajó nem csak üzemeltetése során óvná a környezetet, már a gyártástechnológia is elsősorban újrahasznosított anyagok használatára épülne. (A korábban kis vitorlásaival híressé vált cég már jelenleg is készít elektromos kishajókat)


Az RS Electric Boats valami ilyesmit szeretne készíteni, csak még zöldebben

A díjazott projektek túlnyomó része a kereskedelmi hajózásban ma leginkább elterjedt dízelmotorok leváltására irányul. A pályázatok között találni hidrogéncellás, folyadékáramos akkumulátoros vagy energiahordozóként ammóniát használó technológiák alkalmazásának lehetőségére irányuló kutatásokat. Ezek szerint a hajózásban még korántsem dőlt el olyan egyértelműen a jövő, mint az autózásban: akkumulátor és hidrogéncella.

Az egyetlen nyertes pályázat, amely nem kizárólag a hajózás intézményével foglalkozott, egy egyetemi projekt. Egy londoni és egy cardiffi egyetem kutatása a lazactenyésztés, a halászat és egyéb tengeri élelmiszer-termelő módszerek melléktermékeinek hasznosítására irányul.


A lazacfarmok szerves hulladékaival ugyanúgy kezdeni kell valamit, mint mondjuk a sertéstelepekével

A szerves hulladékokból a tengerhajózásban használható bioüzemanyagot próbálnak előállítani, a környezetet lehetőleg nem terhelő módszerekkel. Kutatásukhoz szintén csaknem negyedmillió fonttal járul hozzá a MarRi-UK.

(Nyitókép: a Water-Go-Round, a világ első hidrogénüzemű komphajója, Amerikából. A britek is ilyesmiken törik most a fejüket)


Hello Szülő! Ha a gyereked nem tud valamit, akkor téged fog kérdezni. De ha te szülőként nem tudsz valamit, akkor kihez fordulsz?
A digitális kor szülői kihívásairól is találhattok szakértői tippeket, tanácsokat, interjúkat, podcastokat a Telekom családokat segítő platformján, a https://helloszulo.hu/ oldalon.
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Repül már a vén diák. Hová? Hová?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogy áll a magyar lakosság generációkra bontva a kiberbiztonsághoz? – Erről szól az ESET rendkívül átfogó felmérése, amelyből olyan meglepő eredmények is kiderülnek, hogy kik a romantikus csalások legfőbb célpontjai, miközben az adott csoport nem is nagyon ismeri ezt a fenyegetést.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.