Egy szigligeti építkezés alapozása közben olyan érmék és leletek kerültek elő a fagyott talaj 20 centis kérge alatt, amelyek a Római Birodalomtól a magyar középkorig ívelnek.

A leglátványosabb darab egy római érme, amelyet Constans császár (333–337) idején vertek a 340-es években, az érme különlegessége a rendkívül részletgazdag hátoldal, ahol Victoria, a győzelem istennője látható, kezében a diadal jelképével.

A másik sztár egy Nagy Lajos király (1342–1382) korabeli, úgynevezett „szerencsefejes” ezüstdénár. Ez a 14. századi fizetőeszköz tökéletes állapotban konzerválódott:

A leletek között találtak római kori tetőcserepeket, ez az úgynevezett tegulák pedig egyfajta „ókori pillanatfelvételt” is megőriztek az utókornak. Az égetés előtt álló agyagba ugyanis nemcsak a készítő mester húzott bele díszítővonalakat az ujjaival, hanem egy arra kószáló kecske vagy juh is beletaposott, örök nyomot hagyva a történelemben.

Mivel a leleteket a hivatalosan nyilvántartott lelőhelytől távolabb találták meg, a felfedezés bizonyítja, hogy a Balaton-parti település alatt még számos, eddig ismeretlen régészeti objektum rejtőzhet.

(Forrás, fotó: Wass Albert Könyvtár és Múzeum)

Ez is érdekelhet:

Miért nem találtak emberi maradványokat a Titanic roncsában és környékén? A Titanic katasztrófájával kapcsolatban sok kérdés merül fel, de az egyik legérdekesebb, hogy miért nem találtak még soha emberi csontokat a roncs környékén.

Múzeumba került a világ legelső YouTube-videója A világ legelső YouTube-videója ma már nem csupán nosztalgikus internetes relikvia, hanem hivatalosan is múzeumi tárgy.

A csernobili sugárzás öröksége: kimutatható DNS-mutációt találtak a katasztrófa takarítómunkásai gyermekeiben Egy friss genetikai vizsgálat elsőként talált egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a csernobili atomerőmű-baleset sugárzásának hatásai a következő generációban is nyomot hagyhattak.