A vitaminok olyan szerves anyagok, amelyeket az emberi test vagy egyáltalán nem, vagy csak a kelleténél kisebb mennyiségben tud előállítani, ezért táplálkozás útján fedezzük a szükségleteinket. Kétféle típusuk létezik: a zsírban oldódóak és a vízben oldódóak.

A zsírban oldódó vitaminból a felesleg elraktározódik testünk zsírpárnáiban, a vízben oldódóból viszont a fel nem használt adag távozik a vizelettel. Az sem mindegy, hogy az eltérő vitaminok mellé milyen ételeket fogyasztunk, mert ezek befolyásolhatják a felszívódásukat.

Mit mond a tudomány, szedjek vitamint?

Ahogy arról fentebb szó volt, a vitaminok alapvetően táplálkozás útján kerültek a világtörténelem folyamán az emberi szervezetbe, tehát egy kiegyenlített diéta épp olyan hasznos lehet, mint magunkba tömködni ezeregy pirulát. Sőt a legújabb kutatások szerint hatásosabb is.

Persze megvonhatjuk a vállunkat, hogy nem baj, ha több, akkor több – úgyis elraktározódik (jól jön majd a szűkösebb napokon), vagy csak kipisiljük, és nem történik semmi. A legújabb kutatások szerint azonban bizonyos vitaminokból a többletbevitel akár egészségkárosodást is okozhat.

Akkor ne szedjek semmit?

Az ideális táplálkozási kiegészítők összeválogatása nem egyszerű feladat, legfőképp azért, mert nincsen (illetve csak nagyon kevés) általános irányelv fogalmazható meg, és inkább személyre szabott megoldásokban érdemes gondolkodnunk. Ha ugyanis szem előtt tartjuk, hogy a vitaminokhoz elsősorban táplálkozás útján jutunk, akkor a kérdés nem is az, hogy úgy általában testünknek milyen kiegészítőanyagokra van szüksége, hanem hogy mi személy szerint mit tudunk közülük hatásosan a szervezetünkbe juttatni, és mit nem.

Innen vizsgálva a helyzetet pedig talán megérthető, hogy mindebben rengeteg faktor játszik szerepet az életkortól kezdve a krónikus betegségeken át egészen a bélflóra állapotáig. Amiben jelenleg szinte az összes tanulmány egyetért, hogy a multivitaminok pozitív hatásai nagy általánosságban nem kimutathatók.

Vitaminok, amelyekre kiegészítőként szükségünk lehet, és amelyekre valószínűleg nem:

A D-vitamin erősíti a csontjainkat azáltal, hogy fokozza a kalcium felszívódását. Az ételeinkben nagyon kis százalékban fordul elő, de a bőrünk napfény hatására többet termel belőle. A sötétebb őszi és téli napokon azonban D-vitamin-hiány alakulhat ki, és az újabb tanulmányok alapján nagy átlagban tovább élnek azok, akik szedtek ilyen vitamint, mint akik nem.

Az A-, C- és E-vitaminok az antioxidánsok. Ezekből rengeteg akad a zöldségekben és gyümölcsökben, utóbbiak közül elsősorban a bogyós termésűekben. Felesleget bevinni belőlük több kutatás szerint sem túl jó dolog (az E-vitamin például növelheti a prosztatarák kialakulásának az esélyét), tehát érdemesebb és értelmesebb ez ügyben a kiegyensúlyozott táplálkozásra hagyatkozni inkább.

Hazánkban külön népszerűségnek örvend a C-vitamin, amit Szent-Györgyi Albert a paprikából vont ki, szóval az egész ügynél nagyobb hungarikum legfeljebb a Csodaszarvas hátáról gólt fejelő Puskás Öcsi lehetne. A közvélekedés szerint a C-vitamin gyógyítja a náthát, de legalábbis rövidíti a tüneti időszakot, ám mindezt egyetlen újabb kutatás sem támasztja alá. Annál inkább azt, hogy a náthaszezonban beszedett akkora dózisok, amelyek amúgy kemoterápiás eljárások idején javallottak, iszonyatos fájdalmakkal járó veseköveket okozhatnak. Pár naranccsal vagy citrommal előrébb vagyunk.

Megfázás esetén pedig jobban járunk a cinkkel, amely úgy tűnik, tönkre vágja a rhinovírus sokszorozódási képességét, és egy 2011-es tanulmány szerint azok a betegek, akik cinket kaptak, gyorsabban felgyógyultak, és kevésbé súlyos tüneteket produkáltak.

Ami nekünk a C-vitamin, az a világnak a mindent gyógyító B3. A B3 elvileg nem csak szívbetegségek megelőzésére csuda jó, de akár az Alzheimer kezelésére is. A gond ezzel is az, hogy tudományosan ezeknek az előnyös hatásoknak nyoma sincs. Egy 2014-es tanulmány, amelyet huszonötezer résztvevővel végeztek, arra jutott, hogy a B3 reklámozott hatása, mely szerint emeli a „jó” koleszterin, a HDL szintjét, nem csökkentette érdemben az olyan szív-érrendszeri megbetegedések számát, mint a stroke vagy a szívroham.

Ráadásul azok, akik B3-at szedtek a kontrollcsoport placebója helyett, jóval nagyobb eséllyel kaptak el fertőzést, alakult ki náluk májkárosodás vagy fordult elő belsővérzés a körükben. Együnk inkább halat, elsősorban lazacot vagy tonhalat, esetleg céklát!

Ha pár színes pirulával sem élhetek örökké, akkor hogy?

Örökké nyilván nem él senki, ugyanakkor nem mindegy hogy milyen hosszan és milyen állapotban töltjük napjaink a földi siralomvölgyben. Irreális elvárás a tudomány és a gyógyszeripar felé, hogy olyan tablettákkal álljon elő, amely megspórolja nekünk a tudatos egészségmegőrzéssel kapcsolatos „nyűgöket”.

Dr. Larry Appel a Johns Hopkins Egyetem kutatóorvosa szerint a pirulák szedése nem jelenti, hogy hátradőlhetünk, mert ezzel még nem tettünk semmit az egészségesebb életért és a krónikus betegségek megelőzéséért. Az orvos inkább azt javasolja, hogy törekedjünk az egészségesebb étrendre (vágjunk vissza a transzzsírból, a hidrogénezett zsírból, a nátriumból és a cukorból), iktassunk be több testmozgást, és igyekezzünk egy normális testsúlyt fenntartani. Magyarán hiába dobunk be pár tablettát a reggeli mellé, ezzel nem leszünk edzettebbek, ellenállóbbak a betegségekkel szemben, és nem nullázzuk le az ebédre elfogyasztott pacalpörkölt hatását sem.

Appel úr szerint egészséges, kiegyenlített étrend mellett hasonló pirulák szedésére az átlagembereknek nem igazán van szüksége a várandós (vagy várandósságra készülő) nőkön kívül, mert azok megnövekedett folsav és vas szükségletét az ilyen készítmények fedezhetik.

(Fotó: Pixabay, Forrás: Medicalnewstoday, Sciencealert, Index, Harvard, Hopkinsmedicine, NHS, Webmd)