Normális esetben a katonák egyszerre kapják meg a teljes pakkot – a komplett kilövőrendszert, valamint az ahhoz való éles lövedékeket. Ebben az esetben azonban nem ez történt, hanem a rendszer körülbelül egy évvel hamarabb került leszállításra, mint maga a lövedék. Tavaly szeptemberben a hadsereg átadta a hiperszonikus harci rendszert az I. Hadtest 5. zászlóaljának, 3. tábori tüzérezredének, a 17. tábori tüzérdandárnak a Lewis-McChord egyesített bázison, Washban. A felszerelés tartalmazott egy ütegműveleti központot, négy szállító-felállító kilövőt és módosított teherautókat, valamint pótkocsikat. Minden kilövő két lövedéket tartalmaz alapesetben – írja a Breaking Defense. A felszerelések átadása több mint egy évvel az éles lövedékek megérkezése előtt lehetővé tette a katonák számára, hogy megkezdjék a felkészülést. Legutóbb az egység egy szimulált tüzérségi eseményt hajtott végre az Egyesült Államok Indo-Csendes-óceáni Parancsnokságával (USINDOPACOM).
Neil Thurgood altábornagy elmondása alapján tehát a döntés szándékos volt – a katonák ezen módon ugyanis már elkezdhették a kiképzést. Az éles lövedékek leszállításával kapcsolatban az altábornagy úgy nyilatkozott, hogy erre nagyjából hat hónapon belül kerülhet sor, és még így is sietnek némileg a végleges változat elkészítésével. Miként Thurgood fogalmazott:
„És ahogy befejezzük magának a lövedéknek a kialakítását, akad ezzel kapcsolatos kockázat? Teljes mértékben. Megengedhetjük magunknak azonban a késlekedést? Egyáltalán nem.”
A Hadsereg Rapid Capabilities and Critical Technologies Office elnevezésű szerve nagyon gyorsan próbálja tető alá hozni a szárazföldi telepítésű, földről kilőhető hosszú hatótávolságú hiperszonikus fegyvert (Long-Range Hypersonic Weapon/LRHW), amely egyike a sereg első 35 modernizációs célkitűzésének. A cél az, hogy a rendszer a 2023-as költségvetési évre működőképes legyen.
Az LRHW végleges változata elméletileg legalább 2776 kilométerig lesz hatásos. A Hadsereg a fejlesztés egy részét, a több rendszerhez is alkalmazható Common Hypersonic Glide Body-t a Haditengerészettel közösen végzi – ez utóbbi ezt az eszközt a Conventional Prompt Strike hiperszonikus fegyverhez használja majd fel.
A sietség annyiban érthető, hogy mind Oroszország, mind pedig Kína – elsősorban ez utóbbi – láthatólag nagyon előre tart a hiperszonikus fegyverek fejlesztésében, és már sikeres, csapásra képes fegyvereket is felmutathatnak. Azonban épp az amerikai Haditengerészet fentebb említett Conventional Prompt Strike programja zárult ismét kudarccal az előző hónapban, ahogy arról fentebb is beszámoltunk. Nagyon úgy fest tehát Neil Thurgood altábornagy szavai alapján, hogy az Egyesült Államok, legalábbis a Hadsereg bevállal némi kockázatot, csak hogy működőképes hiperszonikus fegyverrendszert legyen képes felmutatni, hogy ne veszítsék el a technológiai előnyt.
(A képen az első hiperszonikus rendszer prototípusának a leszállítása látható, forrás: U.S. Army/Spc. Karleshia Gater)