Ismét kudarcba fulladt az USA hiperszonikus fegyverének a tesztje

2022 / 07 / 06 / Felkai Ádám
Ismét kudarcba fulladt az USA hiperszonikus fegyverének a tesztje
A tavaly októberben már sikertelenül tesztelt eszköz vallott ismét kudarcot.

A hiperszonikus fegyverek fejlesztése gőzerővel folyik, bár az jó kérdés, hogy ezek mekkora tényleges hadászati előnyt jelentenek, és mennyire van szó bizonyos szinten inkább presztízs beruházásokról. Az viszont biztos, hogy a katonai hatalmak, mint Oroszország vagy a legutóbb Észak-Korea szívesen dicsekednek sikeres fejlesztéseikkel. Sőt Oroszország már állítólag Ukrajnában is bevetett ilyen eszközt, igaz, az orosz Kindzsal-rakéta egyrészt nem feltétlen tekinthető hiperszonikus fegyvernek a szó modern rendszereket leíró értelmében, másrészt a bevetése körül is rengeteg a kérdőjel.

Az orosz Kindzsal-rakéta tényleg hiperszonikus csodafegyver? Az Ukrajnában bevetett orosz hiperszonikus fegyver híre bejárta a sajtót, de akad két égető kérdés: tényleg Kindzsalt vetettek-e be, illetve ez az eszköz mennyire tekinthető egyáltalán csúcstechnológiájú hiperszonikus fegyvernek?

Ezzel szemben az biztos, hogy Kína sikeresen tesztelt egy tényleges ilyen eszközt – egy siklójárművet, méghozzá nem sokkal a kudarcos amerikai teszt előtt.

Senki sem érti, hogy működik Kína hiperszonikus csodafegyvere, és emiatt el kellene kezdeni aggódnunk Ahogy egyre többet tudunk meg a sikeres kínai rakétatesztről, annál félelmetesebb lesz az összkép – ez Kína Szputnyik-pillanata?

A kínai teszt tehát azért volt különösen kínos, mert ennek híre akkor terjedt el, amikor az amerikai hiperszonikus fegyverének a tesztje kudarcba fulladt. Ami viszont nem sikerült tavaly ősszel, az nem jött össze idén nyáron sem – írja a Bloomberg. A cikk szerint a rendelkezésre álló kevés információ annyi, hogy tehát ismét a Conventional Prompt Strike fegyverprototípus az érintett, amelyet Zumwalt rombolókra és Virginia osztályú tengeralattjárókra szántak. Mint ismert, októberben az eszköz a hajtómű hibája miatt a kilövőállást sem hagyta el, és a mostani tesztről annyit tudunk az amerikai Védelmi Minisztérium tájékoztatása alapján, hogy a hiperszonikus rakétarendszer repülési tesztje Hawaiin a begyújtás utáni probléma miatt végződött kudarccal. A minisztérium e-mailben megírta azt is, hogy ettől független a hiperszonikus rendszerek – mind támadó, mind védekezési célzattal – kijelölt dátumai tarthatóak, és ezek még a 2020-as évek első felében rendszerbe lesznek állíthatóak. A Pentagon szóvivője egyébként a mostani teszt kapcsán a begyújtás utáni „anomáliát” emlegetett, és hozzátette azt is, hogy a begyűjtött információk ennek ellenére életfontosságúak a fejlesztés jövője szempontjából.

A fizika amúgy kifejezetten a hiperszonikus eszközök ellen dolgozik, mivel már a hangsebességnél is jelentkező problémák az ilyen járműveknél szó szerint négyzetre vagy köbre emelődnek. A húzóerő például a négyzete annak, ami hangsebesség esetén hat egy járműre. És akkor még a keletkező hőenergiáról és egyebekről nem is beszéltünk – például egy ilyen eszköz körül úgy felforrósodik a levegő, hogy azt infravörös érzékelővel könnyen ki lehet szúrni. Ennek ellenére a Conventional Prompt Strike csak egy az amerikai hiperszonikus fejlesztések közül, és Lockheed Martin hiperszonikus „lélegző” fegyverét, a HAWC-ot (Hypersonic Air-breathing Weapon Concept) idén már sikerrel próbálták ki, igaz, az oroszok miatt titokban.

Az oroszok miatt titokban, de az USA márciusban sikeresen tesztelt egy „valódi” hiperszonikus fegyvert Biden elnök európai látogatása miatt nem beszéltek erről az előző hónapban, mivel nem akarták az oroszokat provokálni. A most tesztelt eszköz azonban valódi, új technológiára építő hiperszonikus fegyver, szemben azzal, amit az oroszok állításuk szerint bevetettek Ukrajnában. A cikkben rendet vágunk a hiperszonikus fejlesztések dzsungelében is.

Hogy beszélhetünk-e tényleges hiperszonikus fegyverkezési versenyről, az nem eldöntött kérdés, de az valószínű, hogy egy ilyen verseny több kárral járna, mint haszonnal, miközben a hiperszonikus rendszerek jelentette előny is kétséges. Korábban már hivatkoztunk a Scientific American 2021-es augusztusi cikkére (amit még azelőtt publikálták, hogy a sikeres kínai tesztről még tavaly ősszel elkezdtek volna megjelenni az első információk), melyben több tudós is érvelt amellett, hogy egyrészt egy ilyen eszköz kifejlesztése nem egyszerű feladat, másrészt pedig nem is biztos, hogy akkora aduász épp a légvédelmi rendszerekkel szemben, mint azt szívesen szokták hangoztatni.

SA cikkét író tudósok szerint ugyanis a hiperszonikus rendszerek sokszor azért tűnnek hatékonyabbnak, mert a mérleg másik serpenyőjébe hangsebesség alatti eszközök kerülnek, és bár a hiperszonikus eszköz valóban képes úgymond megkerülni a radart, műholdakról azonban az említett infravörös jel jól érzékelhető – erre az elemzések alapján már a jelenlegi amerikai és orosz rendszerek is képesek. A kutatók a fegyverkezési versenyről pedig azt írják, hogy emiatt rengeteg pénzt ölnek majd mindenhol ezekbe a fejlesztésekbe, miközben, ha mindenki hiperszonikus fegyverek általi csapásra készül, akkor egy kiélezett helyzetben villámgyorsan próbálnak majd döntést hozni, ami miatt a hibázásra is jóval nagyobb lesz az esély mondjuk egy téves riasztás esetén.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Flickr/U.S. Pacific Fleet)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.