Demis Hassabis, a DeepMind társalapítója és friss kémiai Nobel-díjas, nemrég egy interjúban elmondta, hogy az MI (mesterséges intelligencia) sok szempontból felülmúlhatja a kvantumszámítógépeket, sőt, feleslegessé teheti azok néhány tervezett alkalmazását. Ez aggasztó hír lehet a kvantumszámítógépes startupok számára – számol be róla műsorában Sabine Hossenfelder:
Hassabis azzal érvel, hogy a klasszikus számítógépek – mint fogalmaz: a Turing-gépek – sokkal többre képesek, mint azt korábban gondoltuk.
A kvantumszámítógépek előnye ugyanis abból adódik, hogy kevésbé lassulnak le nagyobb problémaméreteknél, mivel a kvantummechanika által kínált lehetőségek tere sokkal nagyobb. Ez a kvantumelőny főként olyan területeken érvényesül, mint például a kvantumkémia, ahol molekulák vagy anyagok tulajdonságait kell kiszámítani, hogy például új gyógyszereket vagy akkumulátortechnológiákat fejlesszenek. Ugyanakkor az MI itt is betörhet, mint történt az a fehérjéket modellező Alphafold esetében – ebben az esetben az MI tanulható szabályokat fedezett fel, amelyek drasztikusan csökkentették a szükséges számítási lehetőségeket. Vagyis már nem az összes lehetőség brutális tárházát kellett figyelembe venni, mindössze azokat, amelyek megfeleltek a nagyobb mintázatból az MI számára kirajzolódó szabályoknak – ami egy sokkal kezelhetőbb mennyiségnek bizonyult.
Ami azonban tehát igaz az Alphafoldra és a fehérjék lehetséges térbeli formáira, az igaz lehet a kvantumkémiai számításokra is. Vagyis az MI ebben az esetben is felfedezhet szabályszerűségeket, és így a rendszer elegendő pontossággal képes modellezni a molekulákat, anélkül hogy ehhez kvantumszámítógépekre lenne szükség.
Giuseppe Carleo, a kvantumfizika egyik vezető szakértője szerint épp ezért az MI valószínűleg kiszoríthatja a kvantumszámítógépeket a legtöbb kémiai és anyagtudományi alkalmazásból – noha a variációk hatalmas száma miatt ezen területek voltak éppen azok, ahol a kvantumszámítógépek ereje igazán érvényesülni tudott. Azonban erre az erőre egyszerűen nem lesz szükség, ha az MI tényleg talál szabályszerűségeket, amelyek alapján bizonyos molekulák egyáltalán szóba jöhetnek – mert így már csak annyi variációs lehetőség marad, amelyeket a máig jóval megbízhatóbb klasszikus számítógépek is képesek kezelni.
(Kép: Pixabay/BrianPenny)