A 2017 OF201 jelű égitestet először Sihao Cheng és kutatócsoportja azonosította a princetoni Institute for Advanced Study keretében. A chilei Victor M. Blanco teleszkóp archív felvételein egy fényes foltként bukkantak rá. A nagyjából 700 kilométer átmérőjű objektum már elegendő méretű ahhoz, hogy törpebolygónak minősüljön – bár még mindig jelentősen kisebb, mint a Plútó. A jelenleg mintegy 13,5 milliárd kilométerre, azaz 90,5 csillagászati egységre (CsE) lévő 2017 OF201 az úgynevezett transzneptunuszi objektumok (TNO-k) közé tartozik, mivel pályája a Neptunuszon túl húzódik. Az égitest a jeges törmelékekkel teli Kuiper-övön halad keresztül, és pályája azon kívüli, hogy rendkívül távoli, még elég szokatlan is. Minderről a New Scientist számolt be.

A Kanada–Franciaország–Hawaii Teleszkóp hét éven át tartó megfigyelései – ami összesen 19 alkalat jelent egyébként – alapján a kutatók megállapították, hogy a 2017 OF201 a Naphoz legközelebb (perihéliumánál) körülbelül 6,66 milliárd kilométerre (44,5 CsE) jár, ami hasonló a Plútó távolságához. A legtávolabbi pontján azonban egészen elképesztő, 239 milliárd kilométerre (1600 CsE) sodródik el rendszerünk központi csillagától.

Egy ilyen extrém pályát valószínűleg egy hatalmas bolygó gravitációs hatása idézhetett elő, amely az égitestet a Naprendszer külső tartományaiba repítette.

„Ez igazán izgalmas felfedezés”

– mondja Kevin Napier, a Michigani Egyetem kutatója, majd hozzátette: az objektum akár távoli csillagokkal is gravitációs kölcsönhatásba léphet, nem csak a Naprendszerünk bolygóival.

Számos távoli transzneptunuszi objektum hasonló, csoportosuló pályát mutat, amelyet egyes tudósok egy eddig láthatatlan kilencedik bolygó hatásának tulajdonítanak. A 2017 OF201 viszont épp ezt a mintázatot töri meg.

„Ez az objektum egyértelműen kilóg a sorból” – jegyzi meg Eritas Yang, a Princetoni Egyetem kutatója.

A számítógépes szimulációk szerint, ha valóban létezne a 9-es bolygó, a 2017 OF201 már kilökődött volna a Naprendszerből.

„Természetesen ez önmagában nem cáfolja a 9-es bolygó létezését” – teszi hozzá Napier.

A 2017 OF201 körülbelül 25 ezer éves keringési idejéből csak igen rövid időszakot tölt a Föld közelében, ami megnehezíti a megfigyelését. A Vera C. Rubin Obszervatórium közelgő megfigyelési programja azonban segíthet újabb hasonló égitestek felfedezésében – és közelebb vihet bennünk a válaszhoz, hogy létezik-e a rejtélyes kilencedik bolygó.

(A kompozit képen az öt, a Nemzetközi Csillagászati Unió által elismert törpebolygó, valamint az újonnan felfedezett transzneptunuszi objektum, a 2017 OF201 látható,  forrás: NASA/JPL-Caltech; a 2017 OF201 képe – Sihao Cheng et al.)