Felfedezték, hogy miért sétálgat ez a furcsa hal a tenger fenekén

2024 / 10 / 13 / Bobák Zsófia
Felfedezték, hogy miért sétálgat ez a furcsa hal a tenger fenekén
A morgóhalakfélék családjába tartozó állatok a tenger fenekén osonnak lábnak tűnő testrészeiken. A "lábak" jó célt szolgálnak a halak életében.

A morgóhalfélék (Triglidae) egyes fajai, mint amilyen a Prionotus carolinus és a Prionotus evolans is, látszólag lábakon sétálnak a tengerfenéken, miközben élelem után kutatnak és egyéb teendőiket végzik, de a testrészek valójában nem kifejezetten járásra szolgáló lábak, hanem más funkciót ellátó nyúlványok. Hogy mi is ez a funkció, arra már korábban is állítottak fel elméleteket a kutatók, de most egy részletes vizsgálatsorozat során bizonyítékot is szereztek a teóriák alátámasztására.

Az eredmények alapján a nyúlványok a mellső úszók meghosszabbításai, amelyek a Prionotus carolinus és a Prionotus evolans esetében máshogy működnek: az első esetben a lábakat dudorok borítják és ásnak is velük az állatok, a második esetben nincsenek dudorok és főként közlekedésre és a környezet feltérképezésére használják őket. Ezek a dudorok a következtetések szerint evolúciós alspecializációk, amelyek érintésérzékeny neuronok révén az érzékelést segítik és amelyek a mechanikus és vegyi stimulációkra is fogékonnyá teszik a nyúlványokat.

A lábak ennek köszönhetően valódi érzékszervek és az eltemetett zsákmány és táplálék felkutatását szolgálják.

A lábakon található dudorok pedig kulcsfontosságú evolúciós innovációt képviselnek és a tengerfenéki élőtérhez való sikeres alkalmazkodást, valamint terjeszkedést biztosítják.

A morgóhalfélék eltérő fajainak különböző sajátosságai ideális alanyokká teszi őket az összehasonlító evolúciós tanulmányokhoz - írják a kutatók a halakról szóló egyik friss tanulmányban, amiben az állatokat egészen embriókoruktól kezdve figyelték és többek között genomszerkesztési technikákkal vizsgálták a fejlődésüket. A kutatók emellett kereszteztek P. evolvans nőstényeket P. carolinus hímekkel és a hibridek fejlődését is analizálták, hogy a két típus eltérő lábainak kialakulása mögötti okokat és génkifejeződést megismerjék.

Mint kiderült, a nyúlványok egy ősi kifejeződési mintának köszönhetően létezhetnek, de a kutatások még nem értek véget, mivel az új modellek más fajok esetében is alkalmazhatóak az evolúciós innovációk vizsgálatára.

(Fotó: Allard at al/Current Biology)

Egy félreértett halfaj új szuperképességét fedezték fel Houdiniként szabadulnak a majdnem biztos halálból az élve elfogyasztott angolnák.


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.