Felfújható rája-drónokat indíthat a Vénuszra a NASA

2022 / 03 / 08 / Palotai Nándor
Felfújható rája-drónokat indíthat a Vénuszra a NASA
A bolygón uralkodó extrém körülmények miatt eddig egyetlen egy szonda bírta egy-két óránál tovább a Vénuszon. Egy új koncepció szerint a ráják testfelépítése rejtheti a kulcsot az égitest felfedezéséhez

A vénuszi légkör elképesztően sűrű: tömege 93-szorosa, míg az itt mért nyomás pedig mintegy 92-szerese a földinek. A Földön az óceánok mélyén, nagyjából egy kilométer mélységben van ekkora nyomás. Sajnos emiatt a Vénusz légkörébe belépő, valamint a felszín fele irányított szondák sem bírták tovább egy-két óránál. A Vénuszon legtovább a Venyera 13 bírta, amely 127 percig tudott működni a bolygó felszínén. Jelenleg egyetlen űreszköz van, ami a Vénuszt figyeli, ez pedig a bolygó körül 2015 óta keringő japán Akacuki (Hajnal) űrszonda.

A jövő űrmisszióinak kihívásai köré épülő NASA-program, az Innovative Advanced Concepts (NIAC) 17 olyan projektet vonultat fel, melyek közül több jó eséllyel tovább fog lépni a koncepciók szintjén. Ezen projektek közül az egyik a Bio-inspired Ray for Extreme Environments and Zonal Exploration azaz röviden BREEZE-projekt, mely egy olyan űrszondát takar, melynek a felépítését ráják ihlették, és a Vénusz légkörében repülve végezne méréseket.

A BREEZE-program a New York Állami Egyetemen fut, itt dolgoznak a különleges szondán, ami első ránézésre egy repülő rájára hasonlít. A speciális drón a Vénusz légkörében 60-70 kilométeres magasságban repülne a felszínt eltakaró savfelhők alatt, meglovagolva az uralkodó széláramlatokat, és körülbelül 4-6 naponként megkerülné a bolygót. A BREEZE manőverezni a felfújató szárnyai alakjának és térfogatának megváltoztatásával tud. Az szonda összes működtetőeleme belül, a korrozív atmoszférától védve lesz elhelyezve. A BREEZE belső felépítése a ráják vázrendszerének felépítését követi, az alakváltoztató szárnyak mozgatása pedig több kisebb motor között van elosztva, ezzel csökkentve a meghibásodások esélyét.

A különleges rája-drónt számtalan műszerrel is felszerelnék a mérések hatékonysága érdekében: a BREEZE fedélzetén megtalálható lesz a gázok zavarosságát mérő nefelométer, a mágneses tér mérésére alkalmas magnetométer, valamint tömegspektrométer, radar és kamera is. A robotrepülő fő feladata az időjárás és légkör vizsgálata, valamint a Vénusz mágneses mezőjének és felszínének feltérképezése lenne, a Földdel pedig a Vénusz körül pályára állított modulon keresztül állna kapcsolatban.

A NIAC-program keretei között a kiválasztott projekteken – köztük a BREEZE-en is – még további két évig fognak dolgozni a kutatók, ehhez a NASA pedig 600 ezer dollár támogatást biztosít, majd a kétéves fejlesztési időszakot követően fogják kiértékelni, hogy melyik projekt fog végül, és hogy a BREEZE-projektben megálmodott rája-vitorlázógép vajon el fog-e jutni valaha a Vénuszra.

(Fotó: NASA, Javid Bayandor/CRASHLab)

Két új küldetést jelentett be a NASA a Vénuszra A NASA 2020-as évekre tervezett küldetései alaposan átvizsgálnák a Föld nővérét.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.