A Vénusz minden felszínére kerülő emberi eszközt elpusztított eddig, de az emberiség mégis visszatér hozzá a következő évtizedben
2021 / 06 / 12 / Bobák Zsófia
A Vénusz minden felszínére kerülő emberi eszközt elpusztított eddig, de az emberiség mégis visszatér hozzá a következő évtizedben
Az Akacuki űrszonda egyedül kering a Vénusz körül 2015-ös pályára állása óta, de hamarosan vége szakad magányának, nem csak a NASA, hanem az Európai Űrügynökség is missziót indít néhány éven belül a forró bolygó felé.

A szovjet Venyera leszállóegységek sikeres missziói során készítettek először képet az emberek a Vénusz felszínéről és ekkor sikerült közelebbi adatokat szerezni a bolygó légkörének és geológiai formációinak összetételéről, azonban a siker ebben az esetben erősen kontextusfüggő, az űreszközök ugyanis nem éltek tovább egy-másfél óránál. Ennyi idő után végzett velük a bolygó pokoli környezete, bár hozzá kell tenni, hogy általában a mérnökök előzetes elvárásait így is felülmúlták, mivel rendszerint rövid, fél órás időszakra tervezték őket. A szovjetek a nehezített körülmények ellenére rendületlenül küldték az újabb és újabb leszállóegységeket, amelyek értékes információkat közvetítettek rövid életük alatt a felszínről. A legtovább a Venyera 13 bírta, amely 127 percig működött.

A nyolcvanas évektől kezdve aztán megszakadt a sorozat és a később a bolygó felé orientált missziók már leginkább műholdakra bízták a megfigyelés feladatát, amelyek a felszínen uralkodó hatalmas nyomástól és forróságtól megfelelő távolságot tartva végezték a kutatásokat. Az egyetlen szonda, amely jelenleg is a Vénusz környékén kering 2015-ös pályára állása óta, a japán űrügynökség Akacuki (Hajnal) űrszondája, amelynek éppen aktuális tartózkodási helyét ezen az oldalon lehet megtekinteni. Magánya azonban hamarosan véget ér és társakat kap a NASA és az ESA űreszközeinek képében, amelyeket az évtized végén, a jövő évtized elején terveznek az űrügynökségek oda küldeni. Előző cikkünkben beszámoltunk a NASA DAVINCI+ és VERITAS nemrég bejelentett missziójáról, június 10-én pedig az Európai Űrügynökség is nyilvánosságra hozta a döntését, miszerint csatlakoznak a bolygó újbóli "benépesítéséhez" és elindítják az EnVision programot.

Az EnVision a Vénuszt tetőtől talpig, a belső magtól az atmoszféra tetejéig holisztikusan méri fel, azzal a céllal, hogy végre lelepleződjön a bolygó titka és kiderüljön, miért alakult máshogy a sorsa, mint a hozzá hasonló paraméterekkel rendelkező Földnek.

"Mit tapasztalt a Vénusz, ami miatt ebbe az állapotba jutott és mit jósol ez a Föld sorsával kapcsolatban, amennyiben ő is elszenvedne egy katasztrofális üvegházhatást?

[...] Mit tanulhatunk a szárazföldi bolygók evolúciójáról általában, ahogy egyre több Földhöz hasonló exobolygót fedezünk fel?" Ezek azok a kérdések, többek között, amelyekre választ szeretnének kapni a kutatók a misszióval az ESA leírása szerint. Az EnVision szintén keringő-, nem leszállóegységnek készül és a fedélzetén visz majd több szondát, spektrométert, egy NASA által biztosított radart és egy rádiótudományos kísérleti egységet is, amely a gravitációt és a légkör felépítését, valamint a bolygó belső szerkezetét fogja vizsgálni. A most következő lépés a misszió számára a szatellit és a megfigyelő eszközök megtervezése, később pedig a gyártócég kiválasztása. A legkorábbi indítási időpont 2031, de még 2032 és 2033 is szóba kerülhet.

A műholdnak tizenöt hónapjába telik majd, hogy elérje a Vénuszt és ezután tizenhat hónap alatt áll pályára. A 92 perces keringési pálya 220 kilométer és 540 kilométer közötti magasságban helyezkedik el, mivel ez a megfelelő magasság az eszközök működéséhez. Az Egyesült Államok és Európa párhuzamosan futó programja olyan jelenségeket magyarázhat meg, amelyek egyelőre még sok titkot rejtenek a kutatók számára, például a foszfin jelenlétét, amely nemrégen a vénuszi élet lehetőségét is felvetette. "Teljesen más képünk lesz róla, mire végzünk" - nyilatkozta Tom Wagner, a NASA tudósa az Atlanticnak -

"A gyerekek, akik ezekről a dolgokról tanulnak majd húsz év múlva, teljesen más perspektívából fogják látni a Vénuszt, mint mi."

A NASA DAVINCI+ missziója próbál majd az orosz Venyera, illetve a kilencvenes évek Magellán küldetések nyomdokaiba lépni, mivel ennek során egy leszállóegységet is küldenek a felszínre, amely ereszkedés alatt feltérképezi az atmoszférát, az ESA egyelőre nem jelentett be ehhez hasonló tervet.

(Fotó: Flickr/lrargerich, NASA/JAXA/ISAS/DARTS/Damia Bouic/VR2Planets)

További cikkek a témában:

Két új küldetést jelentett be a NASA a Vénuszra A NASA 2020-as évekre tervezett küldetései alaposan átvizsgálnák a Föld nővérét.
A Jupiter miatt lett a Vénusz lángoló pokol, ám egykor talán lakható volt A Vénusz pályájának változása miatt jutottak erre a következtetésre.
Már évtizedekkel ezelőtt felfedezhették az életre utaló nyomokat a Vénuszon A nyomokat a NASA már 1978-ban felfedezhette.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.