A 3I/ATLAS a csillagközi térből érkezett, és nemsokára oda is fog visszatérni Naprendszeren keresztül vezető útja után, de jelenleg még a közelben tartózkodik, így egyelőre nem kell lemondani az újabb megfigyelésekről. A SkyLive adatai alapján az objektum a Földtől 443 millió kilométerre távolodott el, és az Ikrek csillagképben található jelenleg, a fényessége viszont már csak 14,5 magnitúdójú, vagyis szabad szemmel már régóta nem látható, csak a megfelelően erőteljes, illetve érzékeny megfigyelőeszközökkel lehet nyakon csípni.
A NASA SPHEREx (Spectro-Photometer for the History of the Universe, Epoch of Reionization and Ices Explorer) űreszköze az ATLAS-t legutóbb decemberben kapta lencsevégre, amikor az objektum már bőven túl volt útjának Naphoz legközelebbi pontján, azaz a perihéliumon, és éppen a Föld felé közeledett. A perihéliumra október 29-én került sor, míg a Földhöz legközelebb december 19-én jutott a 3I/ATLAS. A SPHEREx infravörös megfigyelőeszközei december 8-tól 15-ig gyűjtötték az adatokat a csillagközi látogatóról, és a képek különleges jelenséget tártak fel:
a 3I/ATLAS jelentős mértékben felragyogott, közel két hónappal azután, hogy a Naphoz legközelebb ért.
Pedig a kifényesedés és a megnövekedett aktivitás szorosan köthető a Nap hatásához, a magasabb hőmérséklet következményeként kezdett ugyanis szublimálni az üstökös fagyott jege, felszabadítva sokféle, addig rejtőzködő összetevőt. A NASA magyarázata szerint az ilyen késleltetett aktivitás nem számít szokatlannak az üstökösök esetében, mivel a Nap sugarainak időbe telik, mire elpárologtatják a fagyott anyagokat.
“A 3I/ATLAS üstökös 2025 decemberében teljes erővel kitört az űrbe, miután közel haladt el a Nap mellett, amitől jelentősen kifényesedett. Még a vízjég is gyorsan gázzá szublimált a bolygóközi térben.”
- mondta el Carey Lisse, a kutatás résztvevője - “Mivel az üstökösök tömegének nagyjából egyharmada vízjégből áll, nagy mennyiségű új, szénben gazdag anyagot bocsátott ki, amely korábban mélyen a felszín alatt, jégbe zárva maradt. Most a korai Naprendszerre jellemző anyagok szokásos skáláját látjuk, beleértve a szerves molekulákat, a kormot és a kőzetport, amelyeket az üstökösök tipikusan kibocsátanak.”
“Az üstökös hosszú időn át vándorolt a csillagközi térben, miközben nagy energiájú kozmikus sugarak bombázták, és valószínűleg egy olyan kérget alakított ki, amelyet ez a sugárzás átalakított”
- tette hozzá Phil Korngut, a Caltech kutatója - “Most viszont a Nap energiájának volt ideje mélyen behatolni az üstökös belsejébe, ezért a felszín alatti érintetlen jegek felmelegszenek és kitörnek, olyan vegyi anyagok keverékét szabadítva fel, amelyek nem voltak kitéve az űr hatásainak milliárd éveken keresztül.”
(Fotó: NASA/JPL-Caltech)
