Az Európai Űrügynökség csaknem tíz évvel ezelőtt, 2013 decemberében indította útjára a Gaia űrtávcsőt, amelynek elsődleges célja, hogy minden eddiginél pontosabb, háromdimenziós térképet készítsen a Tejútrendszerről és annak környezetéről. A Földtől 1,5 millió kilométerre, a Lagrange 2 pontban állomásozó eszköz eddig mintegy 1,8 milliárd csillagot és más kozmikus objektumot, például aszteroidákat, üstökösöket és kvazárokat figyelt meg, most pedig egy egészen új képességére is fény derült.

A kutatók a Tejútrendszer egyik legnagyobb csillaghalmazát, a Földtől 15 800 fényévnyire található Omega Centaurit vették célba a Gaiával, amely összességében mintegy 10 millió csillagot tartalmaz, a zsúfoltsága miatt pedig különösen nagy kihívást jelent a megfigyelése - írja a Live Science. Az űrtávcső kezelői emiatt a Gaia speciális módját használták, vagyis ahelyett, hogy az egyes csillagokra fókuszáltak volna, egy nagyobb területet örökítettek meg a teleszkóppal, így pedig 526 587 olyan csillagot sikerült bemérniük, amelyek túl közel vannak egymáshoz ahhoz, hogy a hagyományos módon meg lehessen őket figyelni. Az eredmény a kutatókat is meglepte, Katja Weingrill, a felfedezésről kiadott tanulmány vezető szerzője például úgy nyilatkozott, hogy soha nem gondolták volna, hogy a Gaiának ezt a speciális módját valaha tudományos célokra fogják használni.

Az új adatok segítségével a kutatóknak a csillagok mellett 156 823, a Naprendszerben keringő aszteroida mozgását is sikerült pontosítaniuk, valamint azonosítottak 381 lehetséges kvazárt is, amelyek megfigyelését a gravitációs lencsehatás teszi lehetővé.

A mintegy 740 millió euróból, azaz csaknem 300 milliárd forintból megvalósuló Gaia-projekt célja a csillagok helyzetének, távolságának és mozgásának minden eddiginél precízebb megfigyelése, amely lehetővé teszi egy rendkívül részletes térkép megalkotását a Tejútrendszerről. A misszió első öt évében a teleszkóp minden célpontot összesen 70-szer figyelt meg, többek között felmérve azok fényességét, hőmérsékletet, gravitációját és kompozícióját is. A jelenlegi tervek szerint az űrtávcső legalább 2025-ig fog üzemelni, a kutatók várakozásai szerint pedig addig még a Tejútrendszer korát és a középpontjának a helyzetét is sikerül az eddigieknél sokkal pontosabban meghatározni a Gaia által szolgáltatott adatok segítségével.

(Borítókép: Suchart Kuathan/Getty Images)