A Csiba prefektúrában található Kisarazu külvárosában áll az a hatalmas épület, ahol már a legelső, 1994-ben debütált PlayStation masinákat is összeszerelték. Maga a gyár, illetve a benne zajló folyamatok legalább annyira hozzájárultak a PlayStation sikeréhez, mint a minőségi szoftverek.

A gyár nyílt titka ugyanis, hogy még azok a folyamatok is automatizáltak, amelyeket máshol emberi munkával váltanak ki, mert a robotoknak túl bonyolult. A kisarazui óriási épületben azonban két ember pakolja az alaplapokat a futószalagra, két másik pedig becsamogalja az elkészült gépeket – több humán munkaerőre pedig nincs is szükség.

A mostani 31,4 méter hosszú gyártósort 2018-ban fejezték be. A robotokat pedig a Mitsubishi Electric gyártotta a Sonynak. A folyamat félelmetesen gyors: félpercenként elkészül egy teljes konzol.

A gyártósor annak a strukturális átalakításnak a része, amelyet még Kaz Hirai, a vállalatot 2012 és 2018 között irányító elnök-vezérigazgató kezdeményezett. Az átalakítás pedig roppant kifizetődőnek bizonyult, hiszen a PlayStation 4 eladásaiból befolyó 93 milliárd dollár bőségesen kompenzálta a befektetett pénzt. Hardver szinten pedig a PlayStation a Sony jelenlegi zászlóshajója, amelyből 100 millió példányt értékesítettek, és a hozzá kapcsolódó PlayStation Plus szolgáltatásra 41,5 millióan fizettek elő.

A gyárat a Sony Global Manufacturing & Operations (SGMO) üzemelteti karöltve a Sony Interactive Entertainmenttel.

Az itt működtetett robotok legnagyobb érdeme pedig, hogy képesek olyan hajlékony és rugalmas részeket is beilleszteni, ami jellemzően meghaladja az automaták tudását. A gyárban dolgozó 32 robotból 26 képes arra, hogy vezetéket, ragasztócsíkot vagy más trükkösen felhelyezhető alkatrészt is odaillesszen, ahová kell. Ezekhez a műveletekhez ugyanis olyan komplex mozdulatokra van szükség, amelyek egy ember számára nem jelentenek kihívást, de ahogy egy itt dolgozó mérnök fogalmazott: „valószínűleg nincs még egy gyár, ahol a robotok ilyesmire is képesek.”

Az automatizáció és az emberi munka úgy lett összeállítva, hogy a befektetés megtérüljön.

Mindez pedig már a legelső PlayStation megjelenésekor is igaz volt. Teiyū Gotō, az 1994 decemberében megjelent konzol atyja ugyanis olyan készülék megtervezésére törekedett, amelynek könnyen megvalósítható a tömegtermelése. A konzolok ugyanis rendelkeznek egy életciklussal, és a gép eladásai idővel csökkennek és a Sony árcsökkentésre kényszerül. A gyártósor folyamatos fejlesztésével azonban ez a bevételcsökkenés folyamatosan kompenzálható.

Ennek köszönhető, hogy a Sony elvileg még idén piacra dobhatja a PlayStation ötödik generációs gépeit, és a cég termékei a videojáték-ipar élmezőnyében helyezkednek el, mióta csak kipróbálták magukat ott.

(Kép: Flickr/gecitharun/PlayStation.Blog/