A háborús stratégiának mindig is fontos részét képezte a hidak felrobbantása, hiszen ez a legkézenfekvőbb módszer arra, hogy lelassítsák az ellenséges csapatok előrenyomulását vagy elvágják őket az utánpótlástól. Az ilyen akciók a februárban kitört ukrajnai háborút is a kezdetek óta végigkísérik mindkét oldalról, ám horderejükben ezek az események meg sem közelítették azt, ami szombat hajnalban a Krímben történt: október 8-án, helyi idő szerint hat óra után néhány perccel hatalmas robbanás rázta meg a félszigetet Oroszországgal összekötő hidat, amelynek következtében a híd egyik útpályája a tengerbe szakad, és más jelentős károk is keletkeztek az építményben.

The security camera footage of the explosion on the Crimean Bridge. pic.twitter.com/mRFLYMS9m0

— Oleksiy Sorokin (@mrsorokaa) October 8, 2022

A Krími híd (avagy gyakran használt, nem hivatalos nevén a Kercsi-szorosi híd) stratégiai szempontból rendkívüli fontossággal bír Oroszország számára, hiszen ez az egyetlen szárazföldi út, ami összeköti az országot a 2014-ben annektált félszigettel. A hídban keletkezett károk szakértők szerint komoly problémákat okozhatnak Oroszországnak a déli fronton, ahol az ukrán csapatok az utóbbi időben egyre hevesebb ellentámadásokat hajtanak végre.

A 19 kilométeres hosszával Európa leghosszabb hídjának számító Krími hidat egy ilyen grandiózus projekthez képest szinte pillanatok alatt építették fel. Az előkészítő munkálatok - amelynek során több száz bombát kellett hatástalanítani és több második világháborús repülőroncsot is ki kellett emelni - 2015 májusában kezdődtek meg, kereken három évvel később pedig már maga Vlagyimir Putyin adhatta át a híd kétszer két sávos közúti részét, amit nagyjából egy évre rá követett a két sínt tartalmazó vasúti pálya. Az építkezés összköltsége meghaladta az 1500 milliárd forintot, ami szintén kiemelkedő összegnek számít a hasonló hosszúságú hidakhoz képest.

Az orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság szerint a hídon egy robbanóanyaggal megpakolt teherautó robbant fel, amely lángba borította a vele párhuzamosan haladó vonaton szállított üzemanyagtartályokat is. Az incidensben orosz források szerint hárman vesztették életüket, köztük a teherautó sofőrje is. Bár Ukrajna hivatalosan nem vállalta magára a támadást, ám a The New York Timesnak egy névtelenül nyilatkozó ukrán tisztviselő megerősítette, hogy a robbantást az ukrán titkosszolgálat hajtotta vége.

Very clear view of the vehicle portion of the bridge that collapsed and the railway portion on fire. pic.twitter.com/fYsLJuHRcE

— Rob Lee (@RALee85) October 8, 2022

Hogy a hídban pontosan milyen károk keletkeztek, egyelőre nem lehet tudni, az mindenesetre a helyszínen készült fotókon és videókon is jól látható, hogy az egyik irányba tartó útpálya leszakadt és a vasúti hídban is komolyabb károk keletkeztek. A híd ennek ellenére nem vált teljesen használhatatlanná, erre utal legalábbis, hogy az orosz állami TASS hírügynökség szerint a hídon szombat este már egy 15 kocsiból álló vasúti szerelvény haladt át. Szergej Akszjonov, a megszállt területek vezetője eközben Telegramon arról tájékoztatott, hogy a híd épségben maradt részén az autóforgalom is újraindult, igaz, a tehergépjárműveknek egyelőre komppal kell közlekedniük.

Russian MoD - the Crimean bridge completed its tasks and retreated to a more advantageous position. pic.twitter.com/LIgNawLV9R

— Maria Avdeeva (@maria_avdv) October 8, 2022

A hídban keletkezett károk stratégiai szempontból jelentős problémát okozhatnak Oroszországnak, akik egyre komolyabb ukrán ellentámadásokkal néznek szembe a déli hadszíntéren. A The New York Times szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy a híd nélkül az oroszok rendkívül nehezen tudnák biztosítani az üzemanyag, lőszer és ellátmány utánpótlását a csapataik számára Herszon és Zaporizzsja régiókban, amelyeket Oroszország szeptember 30-án annektált. Az Orosz Védelmi Minisztérium igyekezett eloszlatni ezeket az aggályokat, a szombaton kora délután kiadott közleményükben leszögezték, hogy a hidat ért támadás ellenére a Krím környékén harcoló csapataik minden szükséges utánpótlást megkapnak a meglévő szárazföldi és vízi folyosókon keresztül.

Az események kapcsán többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a stratégiai jelentőségén kívül a híd felrobbantása szimbolikus jelentőséggel is bír: az ukránok a megépítése óta az orosz agresszió jelképének tekintették a Krími hidat, amely az elmúlt években jelentősen korlátozta az országot abban, hogy a tengeren keresztül lássa el nyersanyagokkal az Azovi-tenger partján fekvő nagyvárosokat. Vlagyimir Putyin számára ugyanakkor a híd megépítése rendkívüli jelentőséggel bírt, olyannyira, hogy a 2018-as avató ünnepségen ő maga is beült egy teherautó volánja mögé, hogy személyesen hajtson keresztül a frissen felépült hídon. A támadás az orosz propagandát is kellemetlen helyzetbe hozta, amely mindeddig azt hirdette, hogy a Krími hidat egyszerűen lehetetlen lenne megtámadni, hiszen azt húsz különböző módszerrel védik - többek között ilyen feladatra betanított delfinekkel is.

Delfinek védik az orosz hadihajókat Műholdfelvételek alapján úgy tűnik, hogy az orosz haditengerészet delfineket is csatasorba állított a hadiflottája szevasztopoli kikötőjének védelmére.