A 6 kilométer széles, óriási jéglabda a feltevések szerint egyenesen egy másik csillagrendszerből érkezett – számol be róla a Live Science. A 96P/Machholz 1 elnevezésű üstököst egyébként már régebben felfedezték – először a névadója, David Machholz szúrta ki egy házi készítésű teleszkóppal még 1986-ban, jelenleg pedig az Európai Űrügynökség (ESA) Solar and Heliospheric Observatory (SOHO) űrtávcsöve követi. A Machholz 1 éppen a Merkúr pályáján a Nap felé fordult, miközben jeges nyomvonalat hagy maga mögött – mivel pedig épp a rendszerünk központi csillaga felé tart, a kutatók azt remélik, hogy így több dolgot is megtudhatunk majd róla.
A Machholz 1-et a felfedezése óta elég sokat tanulmányozták, és jelenleg az egyik elképzelés vele kapcsolatban tehát, hogy nem is ebből a csillagrendszerből származik. Ezt azért gondolják így a kutatók, mert az üstökösök csóvája elsősorban gázból áll, amely az objektum fagyott jég- és gázcsomóiból származik, ahogy a napsugárzás felmelegíti ezeket. 2008-ban azonban egy nagyobb elemzés azt állapította meg, hogy a 96P/Machholz 1 a várt dicián mennyiségének kevesebb, mint 1,5%-át tartalmazza, ugyanakkor alacsony a széntartalma is – mindebből pedig tehát a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy az objektum egy másik naprendszerből származik.
Abban a kutatók pedig teljesen egyetértenek, hogy a Machholz 1 mind felépítésében, mind pedig viselkedésében roppant különös üstökös – de azt remélik, hogy ahogy az objektum egyre közelebb kerül a Naphoz, úgy egyre több titka is feltárul majd. Habár a legtöbb üstökös, amely megközelíti a Napot, egyszerűen elpárolog, ugyanakkor ezek jellemzően relatíve kicsik: nagyjából mindössze 10 méter szélesek. A 6 km-es Machholz 1 esetén viszont ez valószínűleg nem fog megtörténni, már csak azért sem mert a felfedezése óta a SOHO eddig ötször érzékelte, hogy az üstökös közel került a Naphoz. Igaz, a mostani randevú (amire január 31-én került sor) a Nap és a jéggolyó közt minden eddiginél közvetlenebb lesz, vagyis kevésbé virágnyelven szólva az üstökös most kerül a legközelebb a Naphoz, ami azt jelenti, hogy a csillagunkhoz háromszor közelebb kerül, mint a Merkúr.
Az üstökös eredetéről a feltevések is elég színesek: akadnak, akik szerint üstökös talán azután került erre a furcsa pályájára, hogy egy óriási bolygó gravitációja kilökte az eredeti naprendszeréből. Ez követően a kozmoszban történő vándorlást követően egy véletlen találkozás a Jupiterrel eltéríthette a pályáját, majd csapdába került a Nap körül. Más teóriák szerint azonban az üstökös esetleg nem is „idegen”, hanem a Naprendszer eddig nem túl feltérképezett területein keletkezhetett, esetleg a dicián mennyiségét akkor vesztette el, amikor korábban megközelítette a Napot.
(Kép: NASA)