Az ETH Zürich kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon melyik lehet a legideálisabb célpont a leendő emberes holdmissziók landolásának szempontjából és a vizsgálatok során felfedezték, mit is rejtenek a Hold déli-sarkának azon területei, amelyek állandó árnyékba burkolóznak.

A lehetséges helyszínek közül a 001-et és a 004-et térképezték fel alaposabban, vagyis azokat a régiókat, amelyek a Shackleton becsapódási kráter közelében találhatóak. Ebben a kráterben, mint ahogy a Hold felszínén található számtalan másikban is, az elhelyezkedése miatt állandó a sötétség, mivel a napsugarak olyan szögben esnek be, hogy a peremterületek alatt lévő részeket, a kráter belsejét soha nem éri fény. Ennek következtében a belső hőmérséklet rendkívül alacsonyra csökkenhet, elérheti a mínusz 170-240 Celsius-fokot is, ami nem teszi vonzó jelöltté az űrhajósok potenciális állandó tartózkodási helyeinek listáján, de előnyös lehet egy másik, szintén fontos, sőt, lényegbevágó aspektus tekintetében: a hidegben az illékony anyagok, például a víz is, kevésbé tudnak elpárologni, így az árnyékos régiók jeget rejthetnek, amiből az asztronauták hosszabb missziók alatt ivóvizet vagy üzemanyag alapanyagot nyerhetnek ki.

Az ETH Zürich munkatársai a területről készült képek alapos vizsgálatához mesterséges intelligencia program segítségét is igénybe vették, ilyen módon javították fel a felvételeket annyira, hogy a korábbiaknál jobb betekintést kaphattak a célhelyszínek eddig rejtett területeibe.

A kutatás során azonban kiderült, hogy a Shackleton körüli helyszínek nem tartalmaznak vizet,

legalábbis a felvételek alapján nem találták nyomát a felszínen a vízjég jelenlétének. A képeket a Lunar Reconnaissance Orbiter kamerája készítette egy évtizeden át és a mesterséges intelligencia program elemezte az ezekből származó adatokat, az eredmények szerint pedig a vízjég, ha létezik is a környéken, valahol a felszín alatt található. Korábbi kutatások során arra következtettek a kutatók, hogy a vízjég a Déli-sark területén nagy valószínűséggel megtalálható, ezért az ETH Zürich tanulmányában sem zárták ki ennek lehetőségét, de egészen biztos információkat csak a helyszíni, például robotokkal végzett kutatások hozhatnak majd az elkövetkező években, évtizedekben.

Ide vezető robotizált missziókat többek között az Intuitive Machines is tervez, amely az elképzelések szerint eredetileg 2022 decemberében indult volna, de valószínűleg inkább 2023 tavaszán kezdődik és egy landoló egységgel kivitelezett talajmintavételi projektet valósít meg. A cég emellett más holdmissziókat is tervbe vett: többek között a Reiner Gamma régió felfedezését is, ahol leendő bányászati lehetőségek és alapanyagok után kutatnak majd.

(Fotó: ETH Zurich/LPI)