Eden Kamar és Christian Jordan Howell a Gizmodón olvasható összefoglalója szerint jobb odafigyelnie a szülőknek, hogy mely szolgáltatásokba engedik egyedül belépni a gyerekeiket, mert pillanatok alatt veszélyes helyzetben találhatják magukat. A két kutatónak az volt a célja, hogy ahelyett, hogy a rendőrségtől megszerezhető, korábbi információk alapján mérnék fel az online szexuális bűncselekmények elkövetésének módját, inkább azt tárják fel, hogy aktuálisan milyen eszközöket alkalmaznak a bűnözők.

Ehhez a chatbotjaikat különböző, a beszámolóban nem részletezett, ám "gyerekek által gyakran használt" chatszobákban üzemeltették, ahol azok 953 beszélgetést folytattak le magukat felnőttnek kiadó emberekkel. A program sosem kezdeményezett beszélgetést, és csak akkor válaszolt, ha a másik fél nagykorúnak adta ki magát. Ahogyan kiemelik, ugyan elképzelhető, hogy közülük egyesek magukat idősebbnek beállító fiatalok voltak, de szerintük inkább az a jellemző, hogy a bűnözők adják ki magukat fiatalabbnak a valódi koruknál.

A közel ezer beszélgetés "szinte mindegyike" szexuális természetű volt, és amellett, hogy vagy pénzért, vagy érzelmekért cserébe szerettek volna videókat kapni az áldozatuktól, tízből négyszer linkeket is küldtek, gyakran rosszindulatúakat.

Ezeknek a hivatkozásoknak a húsz százaléka ugyanis vírusos weboldalakra vezetett, feltehetőleg azért, hogy így észrevétlenül irányíthassák a gyerekek webkameráját. Öt százalék vitt adathalász oldalra, míg negyven százalék egy Whereby nevű videó platformra irányította volna az áldozatokat. Ugyan a norvég szolgáltatás képviselői többször aláhúzták, hogy legálisan, a felhasználóik biztonságára ügyelve működnek, a kutatóknak az volt a benyomásuk, hogy a platformon néhány kattintás után átadhatják az irányítást a webkamerájuk fölött. Ezt az engedélyt később igen bonyolult visszavonni, ráadásul a bűnözők a kamera képét beágyazhatják weboldalakba, így bárki láthatja, ami a gyerek számítógépénél történik. Hasonló megoldása a legismertebb videókonferencia-szolgáltatásoknak, mint a Google Meetnek vagy a Zoomnak, nincsen.

Ahogyan a cikk is kiemeli, 2019 óta tízszer annyi gyerekekről készült, szexuális természetű kép és videó áll elő webkamerák és hasonló eszközök segítségével, mint korábban. A technológiai platformok közben igyekeznek a már elkészült felvételeket minél gyorsabban felismerni és eltávolítani, bár az ilyen megoldások körül gyakran komoly vita alakul ki, amikor a magánszféra és a gyermekek érdekeinek védelme között kell választani.

Szakértő: a szülőknek is komoly felelősségük van a megelőzésben

Amikor azt kérdeztük, hogy mit tehetnek a szülők, dr. Gyurkó Szilvi, gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és szakmai tanácsadója kérdésünkre kiemelte: "A saját képek megosztásával kapcsolatban mindenképpen beszélgessenek a gyerekeikkel. Ma már a webkettes tartalmak jelentős részét teszik ki azoknak az anyagoknak, amik a darkweben és egyéb megosztó felületeken terjednek, és ahol egy 18 éven aluli gyerek meztelenül, félmeztelenül, vagy erotikus helyzetben, pozícióban van. Ezeknek a képeknek a jó része szexting során készül, az aktuális vagy vágyott jövőbeli partnernek. Jó lenne minden gyereknek tudni, hogy az ilyen felvételek elkészítése nem büntetendő, de a tárolásuk, továbbosztásuk igen. Ha egy ilyen felvétellel visszaélés történt, azt a lehető leghamarabb jelezni kell az internethotline.hu oldalon, hogy a további terjedést, megosztást meg lehessen előzni, és a felvételt el lehessen távolítani a netről."

A Hintalovon Alapítvány alapítója továbbá kiemelte, hogy a gyereket meztelen, félmeztelen, intim helyzetben (ágyban, fürdőkádban, stb.) ábrázoló képek nyilvános, közösségi médiában való megosztása komoly kockázatokat hordoz, hiszen ezek a felvételek is könnyen átkerülhetnek olyan platformokra, ahol már a gyerekek iránt nemi vágyat érző felnőttek használják, osztják tovább, kereskednek vele. Emellett aláhúzta: "A grooming megelőzhető, de ahhoz tudni kell, hogy mit is jelent, hogyan ismerhető fel, és mit lehet tenni ellene.

Vannak felnőttek, akik be akarják cserkészni a gyerekeket. Ők a virtuális világ “cukros bácsijai”, akikkel szemben ugyanúgy a felkészítés, a gyerekek edukációja, és a szülők-gyerekek közötti beszélgetés véd csak meg".

(Borítókép: Iuliia Burmistrova/Getty Images)