Nem egyszerű munka az elektromos hálózat rendszerirányítóinak dolga manapság Nagy-Britanniában. Az ország rendkívüli elszántsággal menetel a 2050-re kitűzött karbonmentes (pontosabban CO2-semleges) gazdaság felé, sorra adják át a szárazföldi és tengeri szélturbina-parkokat és naperőműveket, egyre bonyolultabb a mindenkori napi igények és termelési lehetőségek szerint biztosítani az áramellátást. A rendszer növekvő komplexitása mellett most egy másik faktor is nehezíti a helyzetet: az extrém időjárás.

Az idei évben már volt egy 67 nap hosszú rekordidőszak, amikor Nagy-Britannia szénerőművek nélkül működött. Most, újabb 55 nap után újra fel kellett fűteni a klasszikus, széntüzelésű hőerőműveket. Az országra telepedett nagy forróságban ugyanis egyrészt nagyon lecsökkent a szélturbina-parkok teljesítménye, másrészt pedig a megújuló energiaforrások változó teljesítményét kiegészítő gázüzemű erőművek hatékonysága is leromlott. Ezeknél a gázturbinás erőműveknél ugyanis a jelenlegi meleg, nagy nedvességtartalmú levegőt (amely szükséges a földgáz elégetéséhez) már túl nagy energiába kerül megfelelő mértékben összesűríteni. Az extra energiaigény mellett pedig a gázturbinák már nem képesek hozni tervezett teljesítményüket.

A brit energetikai szektor 2020-ban eddig mintegy 3300 órán át működött szénmentesen. A zéró emissziós termelés folyamatának ütemterve szerint 2024-ben kell végképp búcsút mondani a széntüzelésű erőműveknek, 2030-ra pedig 65%-ra kell emelni a megújulók arányát az energiaiparban.