Az elmúlt időkben számos alkalommal számoltunk be meteorok érkezéséről, amelyeket néha Európában, néha az Egyesült Államokban figyeltek meg a szemtanúk, és amelyek légköri robbanása után egy-egy meteorit időnként még házakba is becsapódott. Márciusban Kanadában, néhány nappal később Európa több országában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Luxemburgban és Hollandiában láttak feltűnni tűzgömbbé váló, nagy erejű meteort, ami végigszáguldott az égen, és felrobbant, erőteljes hanghatás kíséretében.
Az európai meteor egy darabja egy házba is becsapódott,
majd nem sokkal később hasonló eset történt az Egyesült Államokban is, ahol először februárban, majd márciusban már két alkalommal tűnt fel egy-egy tűzgömb az égen. Az amerikai események különlegesnek számítanak olyan szempontból is, hogy a tűzgömböket nappal, világos égbolton is látni lehetett.
A Földet folyamatosan bombázzák a meteorok, és azoknak a nagyobb daraboknak a száma, amelyek a légkörben nem tudnak elégni, így meteorit formájában elérik a felszínt, akár évi több ezer is lehet, a 2026-os év “tűzgömbtámadása” mégis szokatlan jelenség a szakértők szerint. Az Amerikai Meteor Társaság (AMS) a meteorjelenségekkel kapcsolatos adatokat gyűjti, rendszerezi és tanulmányozza 1911-es megalapítása óta, a bejelentési rendszerük pedig 2005 óta folyamatosan működik, de természetesen nem csak az Egyesült Államokból érkeznek hozzájuk jelentések a detektált meteorokról, hanem a világ más pontjairól is.
A március 25-én kiadott jelentésük szerint 2026 első negyedéve valóban nagy változást hozott
- azoknak a meteoroknak a száma, amelyeket legalább 25 ember jelentett be, közel 42%-kal nőtt a 2021-2025-ös évek hasonló időszakának (januártól március végéig) átlagához képest, vagyis átlag 43-ról 61-re nőtt a bejelentett események száma. Ami még érdekesebb és szembetűnőbb, hogy a több mint 50 jelentett észleléssel járó meteoresemények száma több mint duplájára nőtt (18-ról 38-ra), a több mint 100 bejelentéssel bíró események száma 7-ről 14-re. Az összes bejelentett meteormegjelenés száma 2026-ban eddig (illetve március 24-ig) 2056 volt, míg 2021 első negyedévében 1947, 2022-ben 2037, és 2025-ben 1807, vagyis az összes esemény száma nem sokat nőtt, de az intenzívebb, látványosabb és tovább tartó meteorlátogatásokból jóval több érte a Földet mostanában.
A jócskán megnövekedett bejelentési szám az AMS szerint csak részben indokolható azzal, hogy manapság a technológiai változások miatt sokkal több felvétel készül (akár telefonokkal, akár kültéri kamerákkal) a meteorokról, tűzgömbökről.
“Ha ez egyszerűen csak arról szólna, hogy több ember tesz bejelentést, akkor arányos növekedést várnánk minden tanúszám-küszöb esetében. Nem ezt látjuk.”
- mondja az Amerikai Meteor Társaság - “[...] A jel erősödik, ahogy a küszöb emelkedik, ami egy valódi fizikai változás ismertetőjegye a beérkező anyagban, nem pedig egy bejelentésekkel kapcsolatos változás.”
“Ha a tűzgömböket pusztán azért látnák többen, mert kedvezőbbek a megfigyelési körülmények, akkor nem várnánk változásokat a tanúk által jelentett fizikai jellemzőkben. Az adatok azonban a késleltetett hangjelenségek – a talajt elérő hangrobbanások – emelkedett arányát mutatják, ami olyan objektumokat feltételez, amelyek elég mélyen hatolnak be a légkörbe ahhoz, hogy nyomáshullámokat keltsenek.” - szól az AMS összegzése. A tűzgömbök és az általuk generált hangrobbanások 2026-ban megszaporodtak az adatok tanúsága szerint, és a hosszan tartó (több másodpercen át látható) meteoreseményekről szóló bejelentések száma is jelentősen nőtt, 2021-hez képest 2,5-szeresére.
A statisztikai elemzések szerint az érkező tűzgömbök forrása általában véve sokszor az úgynevezett anthelion, vagyis ellennap régiója, és 2026-ben úgy tűnik, hogy megduplázódott a terület aktivitása.
Az AMS a nyilvánvaló kérdésre, vagyis hogy “miért történik ez?” nem tud egyértelmű választ adni, de szerintük az ügy mindenképpen figyelmet és további kivizsgálást érdemel. A Társaság azt kizárta, hogy a jelenséget csak az okostelefonos megfigyelések megnövekedett száma okozná, mint ahogy azt is kizártnak tartják, hogy egy meteoreső vagy a szokványosnak mondható februári tűzgömbszezon állhat a háttérben. Arra látnak esélyt, hogy a mesterséges intelligencia által megnövelt jelentési szám hozzájárulhat az észlelt eseményekről szóló beszámolók “rohamához” (tehát például a ChatGPT vagy Siri ösztönzi a bejelentésre az embereket, mikor tűzgömböt látva a chatbotokhoz fordulnak tanácsért), de úgy gondolják, hogy “ez nem adna magyarázatot a megemelkedett hangrobbanási arányokra vagy a lehulló, begyűjtött meteoritokra.”
A Társaság a biztonság kedvéért kitért arra is, hogy a tűzgömbök esetleg idegen eredetűek-e: szerintük nincs jele az anomális, rendellenes pályaívnek vagy annak, hogy a meteorok röptét valami irányítaná, és a begyűjtött meteoritok összetétele arra utal, hogy ezek a belső Naprendszerben keletkezett, természetes földön kívüli kőzetek, nem mesterséges eredetűek.
(Fotó: AMS, MAI-Image-1)