Füstdetektor-rendszerré alakítanák a mobiltornyok rádiójeleit

2021 / 05 / 23 / Perei Dóra
Füstdetektor-rendszerré alakítanák a mobiltornyok rádiójeleit
A 2019/20-as ausztrál bozóttüzek óta számos, az esettel kapcsolatos tanulmány készült, a legutóbbi a Monash Egyetem szakembereinek jóvoltából. A Dr. Adrien Guyot vezetésével zajló vizsgálatok  során felmérték, hogyan ingadoztak a tűzvészek alatt a mobiltelefon-hálózatok rádiójelei, majd a kapott adatokat összevetették az aktuálisan a levegőben lévő füst mennyiségével.

A rádiójelek, hullámhosszuktól függően szóródhatnak, elnyelődhetnek a légkörben lévő különböző méretű szemcséken, emiatt gyengíti a jelet többet között a sűrű, apró szemű eső vagy hó, a köd, a vulkáni hamuhullás, a porvihar, és, mint az most kiderült, a bozóttüzek füstje is.

A mobiltelefon-hálózat elemeinek kommunikációja rádióhullámokkal történik, ezek az antennák, amelyeket tornyokban, háztetőkön, vagy épp hegytetőkön láthatunk. Mivel az eszközökön folyamatosan ellenőrzik a jel minőségét, ezért napjainkban már létezik egy olyan adatbázis, amelyből a rádióhullámok terjedési közegére, emiatt számos értékes információ kinyerhető a talajközeli légköri rétegekkel kapcsolatban. Mint mondtuk, ilyen a csapadék, illetve légnedvesség is, emiatt erre célra már korábban is használták a rádiójeleket. A füsttel azonban nehezebb dolguk van a kutatóknak, merthogy annak szemcsemérete jóval kisebb annál, ami közvetlen hatást fejtene ki a rádiójelekre.

A szakemberek mégis azt remélik, hogy a nagy tömegű füst valahogy azért csak érzékelhető. Elvégre számos egyéb légköri esemény befolyásolja az elektromágneses hullámok, így a rádiójelek terjedését is, például turbulenciák, vagy egy időjárási front áthaladása a térségen. Az intézmény munkatársai ezeket az ismert tulajdonságokat ellenőrizték. A légszennyezés egyik formája az a szemcsés, a levegőben lebegő anyag, amit PM10-nek és PM2,5-nek neveznek. Ezeket drágán telepített és fenntartott, speciális mérőállomásokon mérik a hatóságok. Mivel sok helyen nincs mérőállomás, ahova például a koromszemcsékkel teli bozóttűz füstje eljut, azokon a helyeken segíthetnek a mobiltornyok rádiójelei.

A kutatók Melbourneben és kétszáz kilométeres környezetében száznegyvennégy mobiltorony rádiójeleit elemezték, majd összehasonlították az időjárási, illetve légszennyezettségi adatokkal. Jó hír, hogy a jelenlegi összehasonlításokból már most kirajzolódik a kép, amely alapján a kutatók úgy vélik, még több munkával megbízható füstdetektor-rendszerré lehet fejleszteni az ötletüket. A módszer fejlesztése egyelőre várat magára, a kutatók szerint azonban pár éven belül használatra kész. Hogy pontosan mennyi időt kell rá várni, az attól is függ, mennyi kutatómérnöki munkaórát és mennyi anyagi támogatást kap a projekt.

(Fotó: Getty Images Hungary, Unsplash/Adib_Hussain)

További cikkek a Rakétán:

A drónok és a mesterséges intelligencia lehetnek a koalák megmentői? Hiába értek véget az 2019-2020-as pusztító bozóttüzek, a szakértők továbbra sem tudják, mennyi koala maradt életben az ausztrál kontinensen. És itt jön a képbe a modern technológia.

Legyőzte a szél a vizet Ausztráliában Ahogy a klímaváltozás csökkenti a vízenergia jelentőségét, úgy növelik az új beruházások a szélét és a napét az ausztrál energiamixben.

Az állat, amely még az ausztrál bozóttüzet is túlélte Rengeteg fajt veszélyeztetnek a bozóttüzek, de ez a ritka és különleges csiga remélhetőleg megmenekül.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.