Az Európai Űrügynökség magyar idő szerint 17.12-kor indította útjára a több mint 600 millió euróból megépített űrtávcsövet, amely egy Falcon-9 rakéta segítségével érte el a Föld körüli pályát. Ez a hírről beszámoló The New York Times információi szerint bizonyos szempontból kényszermegoldás volt, hiszen az ESA eredetileg egy orosz Szojuzt vagy az űrügynökség új, Ariane 6 rakétáját használta volna erre a célra, azonban előbbi terv az ukrajnai háború kitörése után mélypontra jutott orosz-európai kapcsolatok miatt kútba esett, míg az Ariane 6 nem készült el időre.

Az Euclidra a sikeres kilövés után meglehetősen hosszú út vár, hiszen a teleszkóp új otthona a Földtől mintegy 1,6 millió kilométerre található Lagrange 2 pont lesz, vagyis a James Webb közvetlen szomszédságában fog üzemelni. Nem véletlen, hogy az L2 népszerű célpontja az űrügynökségeknek, hiszen ebben a távolságban az űreszközökre már nincs hatással a Nap valamint a Föld gravitációja, emellett a Föld és a Hold fénye sem zavarja a megfigyeléseket.

Utóbbi szempont különösen amiatt fontos, mert az Euclidet az elsődleges, 600 megapixeles kamerája mellett egy, az infravörös közeli tartományban működő spektrométerrel és fotométerrel is ellátták, így több különböző hullámhosszon lesz képes feltérképezni az univerzumban található galaxisokat. Az ESA tervei szerint az űrtávcső a teljes világegyetem mintegy harmadát fogja megfigyelni körülbelül tízmilliárd évre visszamenőleg, így a csillagászok arról is képet kapnak, hogyan nézett ki az univerzum egy-két milliárd évvel az ősrobbanás után.

Mindennek az elsődleges célja, hogy a kutatók az eddiginél sokkal pontosabb képet kapjanak az univerzum nagy részét kitöltő sötét anyagról valamint az ennél is rejtélyesebb sötét energiáról, amiről jelenleg csak nagyon töredékes információkkal rendelkezünk. A sötét anyagot az Euclid az úgynevezett gyenge gravitációs lencsehatás segítségével fogja fektérképezni, vagyis a kutatók azt fogják megvizsgálni, hogy a láthatatlan anyag hogyan torzítja a mögötte található galaxisok fényét, ezáltal pontos képet kaphatnak arról, hogyan oszlik el a sötét anyag az univerzumban.

Ennél is izgalmasabb kilátásokkal kecsegtet, hogy az űrtávcső segítségével arra is választ kaphatunk, hogy a világegyetemben található sötét energia állandó vagy pedig az idő múlásával változik. Utóbbi a The New York Timesnak nyilatkozó Xavier Dupac, az Euclid-misszió egyik vezetője szerint forradalmi felfedezés lenne, ami alapjaiban változtatná meg a fizika általunk ismert törvényeit.

Az Euclid a sötét anyag és sötét enegia feltérképezésén kívül is jócskán szolgál majd újdonságokkal a csillagászok számára, hiszen másodlagos feladataként mintegy 12 milliárd galaxist fog lefényképezni "a Hubble-hez hasonló képminőségben". Az űrtávcső várhatóan egy hónap múlva éri el végső helyét, ezután pedig további három hónapba fog telni, mire az ESA szakértői ellenőrzik, hogy az összes műszere megfelelően működik-e. Az űrügynökség tervei szerint az űrteleszkóptól származó első adatokat 2025-ben teszik nyilvánossá, ezután pedig 2027-ben és 2030-ban várhatók újabb adatok az Euclid-missziótól.

(Fotó: ESA)