Az elmúlt évtizedben a NASA szándékosan gyújtott tüzeket a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), hogy jobban megértse a tűz viselkedését mikrogravitációs környezetben. A súlytalanság hatására a lángok különös és gyakran gyönyörű formákat öltenek, hűvösebb hőmérsékleten égnek, sőt különleges kémiai reakciókban vesznek részt. A NASA célja azonban nem a piromán igények kielégítése, hanem hogy az égés mikrogravitációs vizsgálata révén olyan lángokat hozzon létre, amelyek kevesebb szennyező anyagot bocsátanak ki – vagyis hatékonyabban használják fel az üzemanyagot.
Az ISS-en végzett kísérletek során felfedezték például, hogy a lángok félgömb alakot öltenek és halványkék színben égnek, ellentétben a földi, ismert csepp formával és sárga színnel. A mikrogravitáció miatt a lángok oxigénellátása diffúzióval történik, ami alacsonyabb hőmérsékletet eredményez és kevesebb korom is képződik. A NASA 2009-ben indította a Flame Extinguishing Experiment (FLEX) programot, amelyben metanol és heptán folyadékcseppeket gyújtottak meg az ISS-en. Ezen kísérletek során teljesen váratlanul azt is felfedezték, hogy a tűz mikrogravitációs környezetben akár kétszer is kialudhat.
A NASA 2017-ben aztán elindította az Advanced Combustion via Microgravity Experiments (ACME) programot, amelynek célja a gázok égésének tanulmányozása mikrogravitációban. A kutatók azt remélik, hogy ezek a vizsgálatok segítenek optimalizálni a gáztüzelésű erőművek hatékonyságát és csökkenteni a koromképződést. Az ACME program részeként az elektromos mezők segítségével próbálják formálni a lángokat, ami lehetővé teszi, hogy irányítsák az égést és csökkentsék az üzemanyag-felhasználást.
Vissza a cikkhez