Egy hajlítható készüléknél mindig sarkalatos pont a kijelzők mérete és minősége, hiszen amíg a külső kijelzőnél jellemzően az okoz gondot, hogy az túl kicsi, túl vékony vagy éppen túl széles egy hagyományos okostelefonhoz képes, addig a belső, szétnyitható kijelzőnél az jelenti a kihívást, hogy az minőségben ne maradjon el látványosan attól, amit egy hagyományos táblagépnél kapnánk. A Honornak mindkét kihívást sikerült hibátlanul teljesítenie, hiszen a kijelzők fényereje, színhűsége és felbontása az élmezőnybe tartozik, miközben az előlapi kijelző mérete gyakorlatilag megfelel egy mai okostelefonénak.
A 6,43 colos, 2376x1060 pixeles és 120Hz-es képfrissítésű LTPO OLED kijelző támogatja a Dolby Vision szabványt, a maximális fényereje pedig a gyári adatok szerint 5000 nit, ami kiemelkedő értéknek számít. Ez persze a gyakorlatban nem jelenti azt, hogy a telefon kijelzője világosabb lenne, mint például a Galaxy S24 Ultráé, de eléggé megközelíti, igaz, a Magic V3 kijelzője egy egész kicsit sárgásabbnak tűnik.
A belső kijelző mérete és felbontása szintén nem változott az előző generációhoz képest: itt egy 7,92 colos, 2344x2156 pixeles LTPO OLED kijelzőt találunk, aminek a maximális képfrissítési frekvenciája szintén 120Hz, a fényereje pedig 1800 nit. A Xiaominak még azt a bravúrt is sikerült elkövetnie, hogy a telefont szemből nézve egyáltalán nem látható hajlítás a szétnyitható kijelző közepén, vagyis akit eddig ez zavart, az most megnyugodhat.
Vissza a cikkhez