Kamera

A Honor láthatóan minden téren igyekezett fejleszteni a telefont, erről tanúskodik a készülék hátlapi kamerarendszere is, ami teljesen kicserélődött az előző generációhoz képest. Bár a főkamera maradt 50 megapixeles, de teljesen új Sony IMX 906 szenzort kapott, ami nem csak világosabb képeket eredményez, de javult a fókusz és a képstabilizálás is. A telefon hátlapjan emellett egy 50 megapixeles periszkópos telefotó lencsét találunk, amely 3,5x-ös optikai zoomra képes, valamint egy 40 megapixeles nagy látószögű lencsét.

A Magic V3 ennek megfelelően egyáltalán nem csinál rossz fotókat, bár az, hogy hogyan értékeljük a telefon fotós képességeit, leginkább attól függ, hogy milyen szempontból vizsgáljuk a telefont. A képminőség a mai csúcskategóriás telefonokhoz képest egyértelműen elmarad, ami nem is csoda, hiszen a kamera főszenzora például csak 1/1.56 hüvelykes, hiányzik belőle a lézeres autofókusz és videókat is csak 4K felbontásban tudunk készíteni. Ezzel szemben más hajlítható telefonokkal összevetve a Magic V3 egyértelműen az élmezőnyben van, tehát annyi mindenképpen elmondható, hogy a Honor nagyjából kihozta a maximumot abból, amit a rendelkezésre álló szűkös helyből ki lehet hozni.

Ez méginkább igaz azokra a területekre, ahol a hardvernél többet számítanak a szoftveres megoldások, a bokeh-effektes portréfotóknál például a telefon még bonyolultabb témák (például egy bokor levelei) is tökéletesen különíti el egymástól a hátteret és az előteret, a homályosítás pedig szép fokozatos, ahogyan egy valódi kis mélységélességű fotótól várnánk. Szintén a pozitívumok között említhető, hogy a Magic V3 is megkapta az először a Honor 200-nál látott Harcourt portréfotó módot, amivel egészen művészi hatású fényképeket is készíthetünk.

Vissza a cikkhez