Microsoft Kin

A Microsoft a zenelejátszókhoz hasonlóan az okostelefonok megjelenésére is erős fáziskéséssel reagált, ennek pedig a technológiai világ egyik legnagyobb bukása lett az eredménye. Pedig az elképzelés nem volt rossz: a cég a 2010-ben piacra dobott Kin nevű okostelefonnal kifejezetten a közösségi médiát használó fiatalokat célozta meg - csakhogy az ötlet csapnivaló megvalósítással párosult. A Kinhez kötelező, havi 30 dolláros díjcsomag tartozott, ami éppen a fiatalok számára volt a leginkább megfizethetetlen, de ennél is súlyosabb probléma volt, hogy a közösségi média funkciók is korlátozottan működtek: a Twitteren nem lehetett vele @-cal válaszolni másoknak, a Facebook kliens csak az alapvető műveletekre volt képes, ráadásul a tartalmak csak 15 percenként frissültek automatikusan.

Az eszköz a harmadik féltől származó alkalmazásokat sem támogatta, így a funkcionalitása is elmaradt a hagyományos okostelefonokétól, ráadásul a Microsoft a Kin marketingjét is elrontotta. A vállalat igyekezett trendi imázst építeni a termék köré, azonban a vitatható reklámok - köztük a sexting lehetőségére való utalások - inkább negatív visszhangot váltottak ki. Ezzel szemben az olyan innovatív megoldások, mint a felhőalapú automatikus mentés, szinte említés nélkül maradtak a kommunikációban.

A Microsoft két verzióban küldte boltokba a Kint: a One egy 2,6 colos kijelzőt kapott, amivel nagyjából olyan volt, mint egy kicsúsztatható klaviatúrával ellátott Blackberry, míg a 3,4 colos kijelzővel (és szintén kicsúsztatható billentyűzettel) érkező Kin Two leginkább az iPhone-ra hasonlított. Az elhibázott piaci stratégia megtette a hatását: a telefonból alig 500 darab talált gazdára, így a Microsoft mindössze 45 nap után leállította az értékesítését.

(Forrás: Anandtech, The New York Times, Wired, Fotó: Microsoft)

Vissza a cikkhez