Kvantumos öngyilkosság és „halhatatlanság”: a megfigyelő kötéltánca

Vigyük a Sokvilág-értelmezést személyes végletekig: olyan helyzetben, ahol minden próbánál 50/50 a túlélés esélye, mindig lesz legalább egy ág, amelyben túlélünk. Első személyű nézőpontból a tapasztalat szükségképpen ezeken a túlélő ágakon folytatódik – innen a nyugtalanító „kvantumos halhatatlanság” gondolata: bizonyos értelemben halhatatlanok vagyunk, miközben folyton meghalunk más ágakon. Ez csupán gondolatkísérlet, nem laboratóriumi teszt – mégis rávilágít a tudatos tapasztalat megoldatlan szerepére egy elágazó világegyetemben.

Vissza a cikkhez