Egy kis génátalakítás, és a kokain sem lesz akkora móka

2020 / 02 / 18 / Felkai Ádám
Egy kis génátalakítás, és a kokain sem lesz akkora móka
Egy 2017-es felmérés szerint az Egyesült Államokban 2,2 millió ember élt a felmérést megelőző időben kokainnal, és nagyjából egymillióan függői ennek a szernek. A kokaint különösen veszélyessé teszi, hogy olyan erős addikciót vált ki, hogy még a legmodernebb kezelések mellett is a leszokók nagy része egy éven belül visszaesik.

A most kidolgozott eljárás mögötti ötlet az, hogy ha a kokain használata kevésbé lenne élvezetes a függők számára, talán nem is esnének vissza olyan könnyen. A Mayo Klinika tudósai pedig épp ezt szeretnék elérni méghozzá génterápia segítségével.

A kutatások több, mint húsz éve kezdődtek, és a tudósok egy olyan emberi fehérjét szerettek volna kidolgozni, amely annyira gyorsan lebontja a véráramba került kokaint, hogy az nem lesz képes kiváltani az euforikus hatását. Ilyen fehérjével egyébként minden ember rendelkezik, ez a BChE, amely az ingerületátvivő anyagokat szabályozza, és ez bontja le lassan a kokaint is. A kulcsszó viszont a lassúság.

Megfelelő átalakításokkal ugyanakkor ez a BchE fehérje szuper-CocH fehérjévé alakítható, ami viszont a kokaint már sokkal gyorsabban bontja.

Amennyiben pedig a CocH a véráramba jut, olyan gyorsan lebontja a szóban forgó kábítószert, hogy ez nem válthatja ki a szokásos hatást – vagyis kevésbé lesz örömteli a használata, amely végső soron a könnyebb leszokáshoz vezethet.

Patkányoknál már bizonyították, hogy a CocH drasztikusan csökkenti a függőséget. A gond csak az, hogy emberek esetén napi szinten kellene ezt a szert beinjekciózni a biztos leszokást jelentő, hosszú éveken át – ami egyszerre drága és körülményes eljárás. Génterápia esetén viszont elég lenne mindössze egyetlen kezelés is.

A Mayo Klinika tudósai módszerüket és eddig elért eredményeiket egy tanulmányban tették közzé: az általuk kidolgozott kezelés alapja, hogy a super-CocH előállításáért felelős DNS-szekvenciát (gént) beültetik egy AAV vírusba. A vírus ezután rácsatlakozik a megfelelő sejtekre (ez esetben májsejtekre), majd úgy jár el, ahogy a vírusok szoktak: a gént bejuttatja a sejtmagba. Mivel azonban átalakított vírusról beszélünk, a gén nem vírusgyártásra programozza át a sejteket, tehát nem „betegíti” meg az illetőt, ehelyett a DNS-szekvencia beépül a sejt DNS-ébe, aminek köszönhetően az elkezdi előállítani a szuper-CocH fehérjét.

Az eljárást eddig egereken tesztelték. Azok az egerek, amelyek részesültek a génterápiában, egészségesek maradtak. Egy másik csoport egérnek kokaint adtak, amitől azok hiperaktívvá váltak, és a májkárosodás jeleit kezdték mutatni. Miután ez utóbbi csoporton is alkalmazták a génterápiát, az egerek olyan normálisan viselkedtek, mintha nem is kaptak volna a drogból. A terápia májkárosodást sem okozott.

Ezek az eredmények olyannyira ígéretesek, hogy a kutatók engedélyt kaptak arra, hogy embereken is kipróbálják az eljárást. Persze még hosszú az út addig, amíg ez a terápia szélesebb körben is elérhetővé válik, hiszen figyelni kell a hosszútávú hatásokat, illetve hogy pontosan miként működik a kezelés függő embereknél – hisz ez valószínűleg összetettebb, mint az egerek esetén volt.

(Kép: Flickr/Dennis Skley/Sarah Laval, Pixabay)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.