Újabb rekord született a fekete lyukak terén: a Kaliforniai Műszaki Intézet (Caltech) kutatóinak vezetésével zajló nemzetközi kutatás során minden eddiginél nagyobb plazmanyalábot fedeztek fel, ami egy szupermasszív fekete lyukból származik. A görög mitológia egyik óriása után Porphüriónnak nevezett struktúra egy nyalábpárból áll, amelyek hossza összességében eléri a 23 millió fényévet is, ezzel meghaladják az eddigi csúcstartó, Alküóneusz hosszát, ami a tanulmány szerint körülbelül 100 Tejútrendszerrel ér fel a hosszát illetően, míg a Porphürion hossza 140 Tejútrendszernyi. Az anyagkilövellés akkor alakult ki, mikor az univerzum 6,3 milliárd éves volt és a kozmikus háló sokkal sűrűbb.

A jelenséget a LOFAR (LOw Frequency ARray) rádióteleszkóppal figyelték meg, de más obszervatóriumok, mint például az indiai GMRT (Giant Metrewave Radio Telescope), a hawaii-i W. M. Keck Obszervatórium és a Desi (Dark Energy Spectroscopic Instrument) projekt adatait is felhasználták a kutatás során. A számítások szerint a plazmanyaláb egy olyan típusú (aktív, "sugárzási módban" lévő) galaxisból ered, amelyről eddig nem feltételezték, hogy ilyen nagyságú nyalábot létre tudna hozni, de valójában az új rekorderhez hasonló méretű jetek egészen gyakoriak lehetnek. A LOFAR-ral eddig csak az égbolt 15%-át térképezték fel, de mégis sikerült tízezer, a Porphürionhoz hasonlóan gigászi, bár valamivel rövidebb kilövellést találni az adatok alapján.

"Lehet, hogy csak a jéghegy csúcsát látjuk."

- mondta el Martijn Oei, a felfedezésről beszámoló tanulmány fő szerzője.

A kutatók a távoli galaxis magjában rejtőző szupermasszív fekete lyuk által kibocsátott nyalábbal kapcsolatban elsősorban azt vizsgálják, hogy milyen hatással lehet a jet a kozmikus struktúrák, a kozmikus háló, a csillagok és bolygók mágnesességére, illetve, hogy egy ilyen rendkívüli hosszan kisugárzó anyagkilövellés hogyan tud ekkora távolságokon keresztül is stabil maradni.

(Fotó: Martijn Oei/LOFAR Collaboration, E. Wernquist/D.Nelson/M.Oei)