A Nyugat-Anglia Egyetemen található Unconventional Computing Laboratory (UCL) egy olyan kutatóközpont, amely a számítógépek létrehozásának és használatának újszerű módjait kutatja. Ezen módok egyike pedig nem egyszerűen újszerű, de kifejezetten meghökkentő: az egyik projektjük ugyanis a gombák számítógépes rendszer „élő alkotóelemeiként” történő felhasználása.

A gombák, mint ismert, vékony filamentumokból álló hálózattal rendelkeznek, amelyet micéliumnak neveznek. Ezek a filamentumok különböző szubsztrátumokon, például faforgácson, talajon vagy agarlemezeken növekedhetnek és szétágazhatnak. Az UCL kutatói egy speciális gombafajtát, az úgynevezett laskagombát (Pleurotus ostreatus) használnak, amely egyrészt gyorsan növekszik, másrészt elektromos jeleket is képes produkálni.

A kutatók elektródákat helyeztek el a gomba micéliumának különböző részein, és csatlakoztatták őket egy áramköri laphoz. Ezután különféle ingereket, például fényt, hangot vagy vegyi anyagokat használtak, és megmérték a gomba elektromos reakcióit ezekre az ingerekre. A gomba érzékelőként és aktuátorként is működik, vagyis képes érzékelni a környezetében bekövetkezett változásokat, és ez a saját állapotában is változásokat idéz elő. A kutatók arra jutottak, hogy a gomba alapvető logikai műveleteket képes végrehajtani, mint például az AND, OR, NO, XOR és NAND műveletek végrehajtását. Azt is kimutatták, hogy a gomba a vezetőképességének megváltoztatásával még információkat is tárolhat – sőt a gomba kémiai jelekkel kommunikálhat más gombákkal. Mint Andrew Adamatzky, az Unconventional Computing Laboratory igazgatója fogalmaz:

„Ha elektronokat küldünk, azok kiugrást produkálnak. Lehetséges tehát a neuromorf áramkörök megvalósítása… Vagyis mondhatjuk, hogy azt tervezem, hogy egy agyat készítek gombából.”

Az UCL kutatói remélik, hogy a gombaszámítógépük olyan új lehetőségeket kínálhat a számítástechnika számára, amelyek fenntarthatóbbak, mivel biológiailag lebomlóbbak, alkalmazkodóbbak és rugalmasabbak, mint a hagyományos szilícium alapú számítógépek. Azt is remélik, hogy projektjük több interdiszciplináris együttműködést inspirálhat informatikusok, biológusok, mérnökök, művészek és filozófusok között.

Emberi agysejteken futhat a következő generációs mesterséges intelligencia A mesterséges intelligenciát az agy-gép technológián alapuló „organoid intelligencia” válthatja fel bizonyos területeken.

Az UCL egyébként nem az egyetlen laboratórium, amely nem szokványos számítástechnikával kísérletezik. Más kutatók szerte a világon olyan alternatív anyagokat és számítástechnikai módszereket kutatnak, mint például a nyálkagombák, a DNS, a kvantumpontok, a baktériumok vagy akár a növények. Fentebb például arról írtunk, hogy a mesterséges intelligencia következő típusa, az „organoid intelligencia” akár hibrid felépítésű rendszereken, tehát gépi elemekből és emberi agysejtekből álló rendszereken futhat.

(Forrás: PopScience, Tom's H, Kép: Pixabay/adege)