Emberi agysejteken futhat a következő generációs mesterséges intelligencia

2023 / 03 / 01 / Felkai Ádám
Emberi agysejteken futhat a következő generációs mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligenciát az agy-gép technológián alapuló „organoid intelligencia” válthatja fel bizonyos területeken.

A csapból is a ChatGPT ömlik, illetve tágabban értelmezve a mesterséges intelligencia, de a helyzet az, hogy az emberi agy továbbra is páratlan tulajdonságokkal bír. Az MI-k fejlődésének korlátját a szilícium alapú számítógépek fizikai limitációi jelentik ma, mivel egy idő után egyszerűen nem tudunk több tranzisztort nyomtatni egyetlen apró chipre. Viszont akad egy másik megoldás: az agyunk. Mint azt Thomas Hartung, a John Hopkins Egyetem kutatója a mostani tanulmány kapcsán elmondta:

„De az agy teljesen máshogy van huzalozva. Körülbelül 100 milliárd idegsejtje van, amelyek több mint 1015 kapcsolódási ponton keresztül kapcsolódnak össze. Ez óriási teljesítménykülönbség a jelenlegi technológiánkhoz képest.”

A kutatók ezért olyan összetett 3D sejtstruktúrákat képzelnek el, amelyek MI-hez és gépi tanulási rendszerekhez kapcsolódnának. A Frontiers-ben tegnap megjelent tanulmányt egy nemzetközi csapat jegyzi, amelyet a John Hopkins Egyetem kutatói vezettek. A tanulmány azt részletezi, hogy az agy-gép technológiák miként jelentik a bioszámítástechnika legújabb határát, és útitervet is felvázol ezen cél megvalósításához. Mint azt a kutatás megállapítja:

"Az organoid (szerves alapú) intelligencia (OI) egy feltörekvő terület, ahol a kutatók biológiai számítástechnikát fejlesztenek emberi agysejtek (agyorganoidok) 3D-kultúrái és agy-gép interfész technológiák felhasználásával. Ezek az organoidok az agy szerkezetének és működésének olyan aspektusaiban osztoznak, amelyek kulcsszerepet játszanak az olyan kognitív funkciókban, mint a tanulás és a memória. Lényegében biológiai hardverként szolgálnának, és egy napon még hatékonyabbak lehetnek, mint az AI-programokat futtató jelenlegi számítógépek."

Lena Smirnova, az egyik szerző, mindezt így magyarázta a Motherboardnak:

„Az OI-val kapcsolatos vízió az, hogy a biológiai rendszer erejét használjuk fel az élő tudományok, a biomérnöki és a számítástechnikai tudományok fejlesztésére. Ha megnézzük, milyen hatékonyan működik az emberi agy az információfeldolgozás, a tanulás stb. terén, akkor csábító lefordítani és modellezni ezt a működést, hogy egy olyan rendszert kapjunk, amely gyorsabban és hatékonyabban fog működni, mint a jelenlegi számítógépek.”

Mindez nem pusztán elmélet: korábban mi is beszámoltunk arról, hogy egy agysejtenyészet miként tanult meg játszani a Pong című ősöreg videójátékkal.

Gyorsabban tanult meg videójátékozni egy maroknyi tenyésztett agysejt, mint az MI-k többsége A Cortical Labs kutatói már évek óta azon dolgoznak, hogy élő idegsejteket integráljanak szilikonalapú hardverekkel. A mostani kísérletükkel áttörést értek el.

Az a kísérlet a koncepció működőképességét volt hivatott bemutatni, és annak a projektnek több kutatója is most ezen a terven dolgozik. Mint a cikkben írtuk, az a projekt egy DishBrain rendszer létrehozását jelentette – vagyis a kutatók létrehoztak egy agy-számítógép interfészt, amely egyszerű elektromos szenzoros bemenetet és visszacsatolást biztosít a neuronoknak, amelyek lehetővé tették számukra a játék „megtanulását”.

A mostani tanulmány azonban már a következő, jóval markánsabb lépést jelenti: az OI-kutatással nem csak a különböző betegségek lehetnének jóval alaposabban feltárhatóak (így eredményesebben gyógyíthatóak), de a gyógyszerteszt-kutatást is forradalmasíthatná ez a technológia. A kutatók kitérnek az etikai megfontolásokra is – ennek kapcsán beágyazott etikai megközelítést javasolnak, és az OI-t szabályozó etikát „etikusokból, kutatókból és a nyilvánosság tagjaiból álló interdiszciplináris és reprezentatív csapatok” alkotnák meg.

Mindez annyiban nem akut kérdés, hogy a technológia bevallottan nem holnap fog a rendelkezésre állni. Miként Lena Smirnova fogalmazott a lapnak:

„Már vannak funkcionális agyi organoidjaink, hiszen van egy elektrofiziológiailag aktív rendszerünk, amely szinkron elektromos aktivitással rendelkezik, reagál a kémiai és elektromos ingerekre. A következő lépés, amelyen dolgozunk, a rendszer további jellemzése és optimalizálása a tanulás kulcsfontosságú molekuláris és sejtes aspektusainak bemutatásával, különösen a hosszú távú tanulás modelljének kidolgozása érdekében.”

(Kép: Pixabay/ChiaJo)


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
Az internetes kereskedelem széles termékpalettájával és az egyre kedvezőbb ajánlatok térnyerésével egyre csak nő az online vásárlások száma. Ezzel párhuzamosan a vásárlásokat érintő csalások és visszaélések száma is egyre gyakoribbnak bizonyul. A megoldás a megfelelő körültekintés és a tájékozódás. Nagyban növeli a vásárlás biztonságát a piactereken az adásvételi szerződés készítése, amelyet a Szerzivel ma már könnyen és egyszerűen elkészíthet otthonról.
Még meg sem jelent, de máris komoly konkurenciát kapott az OpenAI csodaszámba menő videógenerátora
Még meg sem jelent, de máris komoly konkurenciát kapott az OpenAI csodaszámba menő videógenerátora
A Kuaishou nevű cég generatív mesterséges intelligenciája a Sorához hasonló minőségű videókat készít a beírt parancsok alapján, ráadásul korlátozottan már a nagyközönség számára is elérhető - igaz, egyelőre csak Kínában.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.