Bár a robotizáció jó ideje folyik, a "robotok el fogják venni a munkánkat" pedig mostanra egyfajta szállóigévé vált, ám a különböző asszisztensrobotokon kívül eddig javarészt csak olyan robotok készültek, amik előre programozva voltak képesek elvégezni valamilyen specifikus feladatot, például becsavarni egy csavart, vagy összeilleszteni két alkatrészt. A Google anyavállalatának, az Alphabetnek a legújabb projektje viszont ennél jóval ambiciózusabb: a gépi tanulásban szerzett tapasztalataikat felhasználva olyan robotokat készítenének, amiket nem kell programozni, hanem pusztán gyakorlás útján bármilyen feladatra betaníthatóak.

Ehhez az Alphabetnek mostanra elméletben minden eszköz a rendelkezésére áll. Egyrészt, a Google régóta élen jár a mesterséges intelligencia fejlesztésében, ők készítették többek között azt az AlphaGót is, ami legyőzte a világ legjobb go-játékosának tartott Li Sze Tolt. Ezután pedig kifejlesztették ugyanennek a programnak a fejlettebb változatát az AlphaGo Zerót, ami már önmagától sajátította el a játék alapjait, és 40 nap gyakorlás után százból százszor megverte az eredeti AlphaGót.

Másrészt a Waymón keresztül az Alphabet az önvezető autók fejlesztésében is piacvezető, márpedig a fejlett navigáció a robotok kifejlesztésénél is kulcsfontosságú lesz. A bármire felhasználható robotoknak ugyanis olyan "strukturálatlan", folyamatosan változó környezetben kell majd boldogulniuk, mint az irodák és a lakások, ezt pedig nem lehet előre beprogramozni.

Az Alphabet célja, hogy olyan robotokat fejlesszenek ki, amik a gépi tanulás segítségével képesek bármilyen feladatot elsajátítani akár az emberektől, akár más robotoktól, vagy szimuláció alapján akár a felhőből is. Hans Peter Brondmo, az Alphabet X vezető fejlesztője szerint "lehetséges, hogy a robotokat gyakorlás útján tanítsuk meg új feladatokra, szemben azzal, hogy a mérnököknek egyesével kelljen leprogramozni ezeket".

A "mindennapos" robotok egyelőre csak egészen primitív feladatokra képesek, például a szemét szelekítv szétválogatására, viszont ebben már egészen szép eredményeket tudnak felmutatni. Az Alphabet szerint az erre betanított robot csupán a szemét 5%-át teszi rossz helyre, míg az embereknél a hibaarány nagyjából 20%. A következő lépés Brondmo szerint, hogy megnézzék, a robotok a feladatok elsajátítása közben szerzett tapasztalataikat fel tudják-e használni más feladatok megoldására anélkül, hogy újra kéne programozni őket.

Az Alphabetnek amúgy nem ez az első próbálkozása robotokkal, 2013-ban például több más cég mellett felvásárolták a Boston Dynamicsot is, de mindössze két év után túladtak rajta.