2018. augusztus 20.-án, hétfőn egy magányos tinédzser tűnt fel a Sveriges Riksdag, vagyis a svéd parlament épülete előtt egy táblával, melyre ez volt írva: Skolstrejk för Klimatet, vagyis iskolasztrájk a klímáért. Akkor kezdődött a nyári szünet után Svédországban az új tanév, de a diák fontosabbnak tartotta a klímaváltozás ügyének hirdetését az órákon való robotolásnál.
Felbukkant másnap is és harmadnap és negyednap.
Előtte nyomtatott szórólapok sorakoztak, melyek világosan leírták a tüntetés lényegét: “Mi, gyerekek a legtöbbször nem azt csináljuk, amit kértek tőlünk. Azt csináljuk, amit Ti csináltok. És mivel ti, felnőttek nem törődtök a jövőnkkel (szerk.megj.: itt igazából erősebb kifejezést használt), ezért én sem fogok. A nevem Greta és a kilencedik évfolyamba járok. A klíma kedvéért visszautasítom az iskolát, a svéd általános választásokig.“ A sajtó hamar felkapta a tizenöt éves klímaharcos ügyét, fotói futótűzként terjedtek a közösségi média oldalakon és hamarosan mások is csatlakoztak hozzá.
Greta Thunberg nem az első, akiben felmerül a klímaváltozás elleni tüntetés gondolata, de kétségkívül, az első perctől fogva, az övé az egyike a leghatásosabb kampányoknak. A hatás őt magát is meglepte.
“Azt gondoltam egyedül fogok itt ülni, de már a második naptól kezdve rengeteg interjút készítettek velem és az emberek folyamatosan jönnek, hogy biztosítsanak a támogatásukról.
Minden egyes interjúval lehetőséget kapok rá, hogy hangsúlyozzam a klímakrízis súlyosságát.” - nyilatkozta augusztus 23.-án.
A kezdetekről Facebook oldalának egyik tavalyi bejegyzése számol be, melyet a kritikára (miszerint Greta csak egy kirakatbábu, akit szervezetek pénzelnek) reagálva posztoltak: “2018 májusában megnyertem egy környezetvédelemmel kapcsolatos írói versenyt, melyet a Svenska Dagbladet hirdetett meg. A cikk megjelenése után néhány ember megkeresett, köztük Bo Thorén a Fossil Free Dalslandtől. Volt egy elsősorban fiatalokból álló csapata, akik valamit akartak tenni a klímakrízis ellen[...] Bónak volt néhány ötlete, a tüntetésektől kezdve valamiféle iskolai sztrájkig (amit a gyerekek csinálnak néha az osztályteremben). Ez utóbbit a Parkland Diákok ihlették, akik megtagadták az iskolába járást a lövöldözés után.
Tetszett a sztrájk gondolata, felkerestem a többi fiatalt is, hogy csatlakozzanak hozzám, de senkit sem érdekelt az ügy.
Úgy gondolták, hogy a svéd verziója a Zero Hour felvonulásnak nagyobb hatással bírna. Így hát egyedül terveztem meg a sztrájkot és nem vettem részt több találkozón.” Később ebből nőtt ki a nemzetközi Fridays for Future mozgalom.
“Ha ez a kérdés ennyire komoly, miért nem beszélünk róla és próbáljuk megoldani, állandóan, szünet nélkül? “
- mondta Thunberg még a kezdetekkor és azóta is tartja magát ehhez az elképzeléshez. Folyamatosan szerepel, úton van, és figyelmezteti a világ vezetőit a hibáikra. Vannak, akik kételkednek benne, hogy a változásnak valóban ez a módszer lenne a leghatásosabb eszköze, kritikusok szerint olyan, újonnan megszületett jelenségek, mint a klímastressz, vagy klímahisztéria sem lendítik előre a fontos ügyeket, de tény, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása igen nehezen megy a kormányok hivatalos képviselőinek. A témával foglalkozó kutatók és tudósok, vagy a szakma olyan “öreg motorosai”, mint például David Attenborough valószínűsíthetően többet tudnak mondani a kérdés tudományos oldaláról, de az ügy iránti kíváncsiság felkeltésének hatásos stratégiája lehet, ha ezt egy mai tinédzser, mai reklámfelületeket, a közösségi média platformjait használva hirdeti.
A most készülő műsorról, mely a BBC-n fog futni, még nem lehet sokat tudni, a beharangozó szerint, melyet Rob Liddel, a show producere hozott nyilvánosságra, a műsor nem csak tudományos szemszögből fogja vizsgálni az eseményeket: “A klímaváltozás valószínűleg az életünk legfontosabb ügye, így időszerűnek tűnik egy olyan sorozat létrehozása, mely felfedi a tényeket és a tudományt, mely emögött a komplex kérdés mögött húzódik. Azt, hogy ezt Gretával együtt tehetjük meg, kivételes privilégium, bepillantást nyerhetünk, hogy milyen globális ikonnak, a legismertebb arcok egyikének lenni a bolygón.”
(Fotó: Flickr/european_parlament)