Az Európai Tanács 2019-ben fogadta el azokat a rendeleteket, amelyek a korábbinál szigorúbb szabályokat írnak elő az elektronikus kijelzők környezettudatos tervezésével és energiacímkézésével kapcsolatban. A 2021 márciusában életbe lépő, a környezettudatos tervezési követelményekről szóló előírás többek között rendelkezik a készülékek kikapcsolt és készenléti üzemmódra vonatkozó követelményeiről, a felhasznált anyagok újrahasznosíthatóságáról valamint a pótalkatrészek elérhetőségéről is, emellett pedig szigorúbban szabályozza a televíziókészülékek, monitorok és digitális reklámkijelzők legmagasabb energiafogyasztási határértékeit is.
A Flatpanels HD most arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendeletnek van egy olyan része, amely csak jövő márciusban lép érvénybe, és jelenlegi formájában gyakorlatilag ellehetetlenítené, hogy az EU területén 8K-s felbontású tévéket forgalmazzanak. Az eddigi szabályozás az OLED kijelzők esetében valamivel magasabb határértékeket írt elő, mint a folyadékkristályos kijelzőknél, emellett egyáltalán nem határozott meg felső határértéket a 8K-s felbontású valamint a microLED technológiájú kijelzők esetében. Ez a különbségtétel viszont 2023. március 1-től megszűnik, így a 8K-s és microLED panelekre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a 4K-s felbontású kijelzőkre. A tévék maximális energiafelhasználása ezzel együtt minden kategóriában tovább csökken: a HD felbontású tévék esetében 0,90 helyett 0,75 lesz az új energiahatékonysági határérték, a 4K-s televízióknál pedig 1,10 helyett 0,90. Ahogy fentebb említettük, márciustól ugyanez az érték vonatkozik a 8K-s tévékre is.
Az EEI, azaz az energiahatékonysági index a készülék fogyasztását határozza meg százalékos értékben egy referenciaértékhez viszonyítva, amelynek kiszámításához számításba veszik a televízió képátlóját, a tunerek számát valamint azt is, hogy fel van-e szerelve belső adattárolóval. Az uniós határértékek a televíziók alapbeállításaira vonatkoznak, vagyis arra, ahogy a készüléket a vásárlónak kiszállítják, bizonyos képbeállítási módoknál viszont a tévék fogyasztása átlépheti ezeket az értékeket.
A szigorúbb szabályozás már a 2021-es hatálybalépésekor azt eredményezte, hogy a legtöbb, az EU-ban forgalmazott tévékészülék a legalacsonyabb, G energiahatékonysági kategóriába került, a további szigorítás viszont már azzal a veszéllyel fenyeget, hogy bizonyos készülékek egyáltalán nem kerülhetnek majd piacra az Unióban. "Az energiafogyasztási limitek a 8K-s tévék esetében annyira alacsonyak, hogy azt lényegében egyik készülék sem fogja tudni teljesíteni" - írta Chris Chinnok, a 8K-s technológiában érdekelt vállalatokat összefogó 8K Association ügyvezető igazgatója egy szeptember közepén közzétett bejegyzésében, és ezzel a véleményével koránt sincs egyedül. A világ harmadik legnagyobb tévégyártójának, a TCL-nek az európai termékfejlesztési igazgatója például a Flatpanels HD-nek úgy nyilatkozott, hogy ha a rendelet változatlan formában lép életbe, akkor Európából eltűnnek a 8K-s tévék. Ennél valamivel optimistábban látják a helyzetet a Samsung képviselői, akik a lapnak úgy nyilatkoztak, hogy nem lehetetlen megoldani, hogy a 8K-s tévék megfeleljenek a szigorúbb határértékeknek, de ezt nem lesz egyszerű elérni.
Hogy az új szabályozás valóban életbe lép-e márciusban a jelenlegi formájában, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, ugyanis az energiacímkézésről szóló rendelet tartalmaz egy olyan kitételt is, ami alapján nem elképzelhetetlen, hogy az Európai Bizottság az utolsó pillanatban változtat az előírt határétékeken. Ez alapján a Bizottságnak még van néhány hete, hogy "a technológiai fejlődés fényében" felülvizsgálja a rendeletet, az észrevételeiket pedig legkésőbb december 25-ig kell a konzultációs fórum elé terjeszteniük.
(Borítókép: David Becker/Getty Images)