Gyilkos robotok a csatamezőn, avagy tényleg a mesterséges intelligencia a jövő atombombája?

2023 / 03 / 14 / Bodnár Barna
Gyilkos robotok a csatamezőn, avagy tényleg a mesterséges intelligencia a jövő atombombája?
A mesterséges intelligencia már jelen van a hadviselésben, a részben, vagy teljesen önálló, emberi beavatkozást nem igénylő fegyverrendszerek komoly dilemmát okoznak biztonsági, jogi, és erkölcsi szempontból is. A fejlődés azonban megállíthatatlan, kérdés, hogy a technológiát korlátozni fogja-e a nemzetközi közösség vagy sem. Az orosz-ukrán háború megmutatta milyen jelentős előnyt jelenthet a technológia egy modern háborúban. A Közép-európai Egyetem (CEU) Bibó István Szabadegyetem február végi rendezvényén szakértők járták körül a témát.

teljesen önállóan működő drónok régóta jelen vannak a harctéren, az izraeli Israel Aerospace Industries által gyártott Harop „öngyilkos” drón például emberi beavatkozás nélkül képes felismerni az ellenséges radarállomást, és abba becsapódva megsemmisíteni azt, mondta Katona Illés, a Stop Killer Robots! nemzetközi mozgalom magyar képviselője és aktivistája, a beszélgetés egyik résztvevője. A Harop fejlesztése 2001-ben kezdődött, első repülése 2003-ban volt, azóta számos ország használja különféle változatait.

Támadó drónok mellett jelentős a felderítő gépek szerepe is, tette hozzá Katona Illés. A gázai övezetben például olyan drónrajokkal derítettek fel célszemélyeket, amelyek kommunikáltak egymással, hogy fokozzák a hatékonyságukat. Bár a felderítő robotok elsődleges célja az információszerzés, de viszonylag könnyedén fel is fegyverezhetőek.

A mesterséges intelligenciát használó automata fegyverrendszerekre jó példa az Észak- és Dél-Korea között húzódó határsávra telepített, Samsung által gyártott védelmi rendszer, amely önmagától képes beazonosítani, és akár lelőni a határsértőket.

A mesterséges intelligenciát és mély tanulást használó rendszer csatlakozik a határt figyelő zárt láncú kamerák hálózatához, és képes elemezni a videók hangját és képét lehetséges behatolásokat keresve rajtuk.

Katona Illés hangsúlyozta, hogy autonóm fegyverek használatának számos veszélye van, hiszen egy MI által működtetett gépnek lehetséges, hogy túl elvont a civil és a katonai célpontok megkülönböztetése. Példa lehet erre, ha egy olyan országban vetik be, ahol a civilek is gyakran viselnek fegyvert. A szakértő szerint az is kérdéses, ha a haditechnika elér egy olyan fejlettségi szintet, amikor csak hasonló önálló, ember nélküli rendszerek vesznek részt a harcban, akkor miből származik majd katonai előny, például milyen nyomás hatására fejeződik be egy háború, amennyiben nincsenek emberi áldozatok.

Ami az önműködő fegyverek szabályozását illeti, aggodalomra ad okot, hogy nincsenek pontosan meghatározva a fogalmak. Például az Egyesült Államok előírja, hogy megfelelő mértékű emberi felügyelet szükséges a használatuk közben, azonban nincs definiálva, mit jelent pontosan a megfelelő mérték.Fontos erkölcsi kérdés az is, megengedhető-e, az emberi beavatkozás teljes mellőzése, tette hozzá Katona.

Kaiser Ferenc, biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondta, az autonóm fegyverek jelenleg is jelentős szerepet játszanak a hadviselésben, jó példa erre Izrael többlépcsős, automata légvédelmi rendszere, az Iron Dome (magyarul Vaskupola), amely teljesen önállóan választja ki a célt (a közeledő ellenséges rakétát, vagy lövedéket), kiszámítja a röppályáját, majd megsemmisíti azt. A Vaskupola nagyon kis távolságon belül képes elfogni rakétákat, aknavetőket és tüzérségi lövedékeket, valamint repülőgépeket is. Kaiser kiemelte, ebben az esetben nincs is lehetőség emberi beavatkozásra, hiszen az egész folyamat csupán 3-4 másodpercet vesz igénybe, ennyi idő alatt egy ember nem lenne képes reagálni.


Az izraeli Iron Dome (Vaskupola) 2011-es üzemebe helyezése óta már több mint 2000 rakétát hárított el (Fotó: Mostafa Alkharouf/Getty Images)

A szakértő azt is hozzátette, hogy bár rohamosan fejlődnek a mesterséges intelligenciát használó fegyverek, ott még nem tart a fejlettségi szint, hogy teljes biztosággal meg tudja állapítani egy robot, pontosan ki az ellenség, és ki a barátságos katona, vagy célpont. Példaként az arab térséget említette, ahol még egy embernek is nagyon nehéz egyértelműen meghatároznia, hogy egy AK-47-essel rendelkező, szakállas, civil ruhában lévő személy ellenséges erő-e, vagy éppen szövetséges.

Kaiser hangsúlyozta, hogy bár sok a levegőben használt, pilóta nélküli rendszer, más területeken is folynak fejlesztések. Az izraeli Protector például egy vezető nélküli, géppuskával, rakétákkal felszerelet motorcsónak, de az Egyesült Államok is rendelkezik már személyzet nélküli hajókkal, tengeralattjárókkal is.

A hasonló hadi technológiák terjedését segíti az, hogy ezek használatával lehet csökkenteni az emberi állományt a hadseregben, ezzel pedig nem csak a zsoldot lehet megspórolni, de az egyre nehezebb toborzás terhe is enyhíthető. Ez azért fontos, mert már közel sem olyan csábító a katonai pálya a fiatalok számára, mint néhány évtizeddel ezelőtt, különösen a fejlett országokban. Példaként a szakértő az Egyesült Államok repülőgéphordozó hajóit említette, amelyek legénysége a kezdetekben több mint 5.000 fő volt, mára alig ezer fő elég az üzemeltetésükhöz.

Kaiser kiemelte az amerikai Switchblade (magyarul rugós kés) drónt is, amely elég kicsi ahhoz, hogy elférjen egy hátizsákban, azonban egyetlen találattal képes elpusztítani egy harckocsit.

A csúcstechnológiás drónok mellett a kereskedelmi forgalomban kapható alapmodellekkel is könnyű visszaélni. Ezek veszélyessége többek között abban rejlik, hogy rendkívül könnyen, és olcsón elérhetőek de kis átalakítással komoly kárt lehet velük okozni, akár azzal, hogy beleirányítják azokat a repülőgépek hajtóműveibe, vagy robbanóeszközt rögzítenek a drón vázára.

A szakértő azt is elmondta, hogy a fegyverrendszerek mellett kulcsszerepe van a hálózatcentrikus hadviselésnek is, amely lényege a valós idejű adattovábbítás, vagyis az, hogy a mesterséges intelligencia által támogatott hatalmas adathalmazt elemző eszközökkel a használó fél gyakorlatilag azonnal tudja, hol van az ellenség és mikor, mit csinál, mire készül. Példaként az orosz-ukrán háború során elsüllyesztett Moszkva cirkálót említette Kaiser, amelyet a felderítésétől számítva csupán 10 percen belül kilőttek.


A Switchblade egy repülő, kamerával felszerelt robot, amelynek belsejében robbanóanyag található. A képen látható Switchblade 300 mindössze 2,5 kilogramm, és egy hátizsákbanis elfér.harci dróvaskup ((Fotó: US Marine Corps/Alexis Moradian))

Mielőtt átszűrődött volna polgári használatba, a mesterséges intelligencia is katonai fejlesztés volt, akár az internet, vagy a különböző űripari fejlesztések, mondta Bendarzsevszkij Anton, külpolitikai szakértő. Aggodalomra ad okot, hogy míg más komoly erőt képviselő fegyverek – például a nukleáris, vagy egyéb tömegpusztítófegyverek – állami erőforrásokat igényelnek, illetve nehezen hozzáférhetőek, addig a különféle drónok viszonylag könnyen megszerezhetőek, és fejleszthetőek.

A szakértő említette az úgynevezett Blackbox (magyarul Fekete Doboz) hatást, amely azt jelenti, hogy mesterséges intelligencia műveletei nem láthatóak a felhasználó számára, vagyis nem tudjuk pontosan, hogy mi alapján hoz döntést egy autonóm rendszer, így nem szavatolható az sem, hogy a harctéren helyesen cselekszik egy automata fegyver.

Bendarzsevszkij kiemelte az amerikai fejlesztésű Palantir-rendszer jelentőségét, amely óriási adathalmazból (közösségi oldalak bejegyzései, műholdas információk, privát üzenetek) képes rendkívüli pontosságú hírszerzésre a harctéren.

Ennek az MI által támogatott rendszernek nagy szerepe van az orosz-ukrán háborúban is, hiszen az ukrán vezetés ennek segítségével pontosan tudja, hogy hol van orosz csapatmozgás, milyen jellegű járművek, vagy hadi eszközök vannak az adott bolyban, ezáltal pedig könnyedén meghatározható, milyen fegyverrel lehet a legnagyobb kárt okozni bennük.

A szakértő olyan ukrán startup cégeket is említett, mint például a Reface, amely mesterséges intelligencia segítségével, műhold képek alapján képes pontosan beazonosítani adott területen lévő hadi eszközöket és épületeket. A jelenleg is zajló háborúban kulcsszerepe van az egyesült államokbeli Clearview rendszernek, amelynek az arcfelismerő algoritmusa egy több mint 20 milliárd, az internetről indexelt képből álló adatbázishoz igazítja a kívánt emberi arcokat, beleértve a közösségi média alkalmazásokat is. A Clearview segítségével azonosítottak be és likvidáltak számos orosz tisztet, diverzánst, illetve Bucsában civileket kivégző orosz katonákat is, de ezt a rendszert használják a harctéren elesett katonák azonosítására is.

Bendarzsevszkij szerint az önálló fegyverrendszerek között kommunikáció nélkül a mesterséges intelligencia használhatatlan lenne, ezért nélkülözhetetlen a nagy sávszélességű hálózat jelenléte a harctéren. Az amerikai Starlink a SpaceX által üzemeltetett műholdas internetszolgálatató rendszer, amely például Ukrajnában is lehetővé teszi a gördülékeny kommunikációt ott is, ahol az infrastruktúra megsemmisülése miatt ez amúgy lehetetlen volna.

Abban mindhárom szakértő egyetértett, hogy az önállóan működő fegyverek fejlődése, és bevetése elkerülhetetlen, ezért ezek határozott szabályozása is nélkülözhetetlen lenne. Súlyos etikai problémákat vet fel, amennyiben egy adott harci cselekmény mögött, amely emberáldozatokkal, vagy egyéb nagy veszteségekkel jár nincs egy konkrét személy, aki felelősségre vonható, hiszen a harci feladatot egy gép végzi el.

(Borítókép: Getty Images/Anton Petrus, Ukrajna)


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Közel elpusztíthatatlan robotkezet igyekezett előállítani egy cég és sikerült is
Közel elpusztíthatatlan robotkezet igyekezett előállítani egy cég és sikerült is
Az elpusztíthatatlan persze csak a hétköznapi használat közbeni strapabírásra vonatkozik, nem a szélsőségesen extrém körülményekre, de kalapáccsal például lehet ütni a robotkezet, amit a Google DeepMindnak fejlesztettek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.