Ha van 3D-s szemüvegünk, otthonról is megcsodálhatunk egy különleges Mars-jelenséget

2020 / 01 / 15 / Perei Dóra
Ha van 3D-s szemüvegünk, otthonról is megcsodálhatunk egy különleges Mars-jelenséget
Az Európai Űrügynökség (ESA) szondája, a Mars Express, 2004-es üzembe helyezése óta járja az univerzumot, most pedig (hála a Német Űrhivatal HRSC kamerájának) lencsevégre kaphatta a Mars északi sarkvidékén látványosan kirajzolódó porfelhőt, miközben átrepült a terület felett.

Hogy kerül porfelhő a jégrétegre?

Az Űrhivatal munkatársai közleményükben minden fontos információt elárultak a különös jelenségről: a Mars tengelyferdesége -akárcsak a Földé- huszonöt fokos, így a két bolygó évszakváltásai között is akadnak hasonlóságok. Az említett marsi régió a sarki tél során például egyáltalán nem kap fényt, nem úgy a nyári időszakban. Az ingadozás miatt alakult ki a sarkvidékek téli-nyári hőmérséklet-különbsége, melynek legszembetűnőbb produktuma a jég mennyisége.

A sarki jégsapkák a nyári hónapok során végig jelen vannak; többségében vízjégből állnak, mintegy ezeregyszáz kilométer átmérőjűek, mennyiségük körülbelül 1,6 millió köbkilométer. A kutatók szerint mostani észlelésük friss képződmény lehet, mivel a jégsapka felszínén nem látni becsapódásra utaló nyomokat.

Ellenben télen a szárazjég miatt a sarki jégsapka mérete jócskán megnagyobbodik. Ilyenkor a hőmérséklet mínusz százhuszonöt Celsius-fokra is lesüllyed, ami lehetővé teszi, hogy a légkör szén-dioxid-tartalmának jelentős része kifagyjon. Mindez felhőszerű lepelként elterül a sarkvidék felett, majd "hó" formájában a talajra hullik. A téli jégsapka egy-két méter vastag réteget alkot a felszínen, tavasszal pedig ismét visszakerül a légkörbe.

A radarmérésekből arra következtethetünk, hogy az árokrendszert a szélviharok és a por egyvelege vájta spirális formájúra. Pontosan úgy, ahogy az Földünk légkörében is történik. A Mars Express felvételén látszódó furcsa felhők helyi porviharok képződményei, mozgásuk pedig merőleges az árkokra. Ezek a porviharok fokozzák az eróziót, a szelek pedig a jég szublimációjával együtt formálják a marsi sarkvidék árokrendszerét. Ha van otthon 3D-s szemüvegünk, a Német Űrhivatal oldalán nagy méretben, térbeli formában is megcsodálhatjuk a képződményt.

(Fotó: geo.fu-berlin.de)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.