A Facebook egyetemi szexi-vagy-nem oldalként, a Twitter SMS-alapú közösségi üzenőfalként kezdte, az Instagram alapítója az első fotóját egy kutyáról és a barátnője lábáról készítette. Most nem elég, hogy az amerikai elnök a közösségi médián át üzenget Iránnak - az iráni külügyminiszter ott üzen vissza. Ha 2020. és a föld felforrásáig hátralévő egy-két-sok évtized tényleg arról fog szólni, hogy 280 betűvel és megfilterezett fotókkal kommunikálnak a világ vezetői egymással és velünk, akkor érdemes végiggondolnunk, hogy mit kérünk ezektől a platformoktól, hogy nyugodtan alhassunk és lehessünk ébren.

Legyen egyértelmű, hogy ki kicsoda

Honnan tudjuk, hogy @realDonaldTrump és az őt gyakran idéző @POTUS (azaz President Of The United States) valóban az amerikai elnök? Onnan, hogy a nevük mellett van egy kis pecsét, rajta egy fehér pipával. Hogy ezt hogyan kapták meg? Nem tudjuk, mert a Twitter hivatalos információi szerint a hitelesítési programjuk épp szünetel. A Facebooknál sem lehet hitelesítést kérni, csak kapni. Hogy mi alapján veszik észre, hogy egy fiók egy közszereplőhöz köthető, és azt aztán hogyan ellenőrzik, hogy az valóban ő-e? Nem tudjuk. A reddit is épp csak most tiltotta be azt, hogy másnak adjuk ki magunkat a platformon - írja a Verge. Ez kevés. Ha a közösségi oldalak kötélnek állnak, és hajlandóak háborúk, törvények, tudományos eredmények bejelentésének hivatalos fórumai lenni, akkor muszáj transzparensen megmutatniuk, hogy egy adott felhasználó valóban az-e, akinek kiadja magát - és azt is, hogy ezt hogyan ellenőrizték le.

Csak az léphessen be a fiókba, akié

Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója sírt, mindenki más röhögött, amikor tavaly augusztusban valakinek sikerült bejutnia a fiókjába, majd onnan mindenfélét üzengetni a nevében. És persze, pillanatok alatt megoldották a problémát, és persze, volt rá logikus magyarázat, de ha majd Donald Trump oldalán jelenik meg egyszer, akár csak fél percre, hogy “Felküldtük a rakétáinkat, vesszen a félmeztelenül lovagló Vlagyimir”, akkor Moszkva valószínűleg először riasztja a légvédelmet, aztán kérdez. Nem elég, hogy a legnépszerűbb platformoknál már mind választható a kétlépcsős hitelesítés, kötelezővé kell tenniük azt, sőt, a kiemelt fiókoknál valószínűleg még szigorúbb biztonsági szabályokat kell előírniuk és betartatniuk. Így talán elkerülhető az, ami Kuvaitban történt a napokban, amikor a helyi állami hírügynökség oldalán jelent meg, hogy kivonják az amerikai csapatokat az országból. Ami persze nem volt igaz, de biztosan okozott pár kellemetlen percet néhány diplomatának és egyenruhásnak, mielőtt ez kiderült.

Az oldalak legyenek mindig elérhetőek. Mindig.

Mindenki, aki számítógépekkel dolgozik, tudja, hogy egy rendszer nem működhet állandóan tökéletesen. Százszázalékos rendelkezésre állást nem szívesen vállal egy szolgáltató sem - miért is tennék, amikor a 99% vagy a 99.9% is meglehetősen jól hangzik, egészen addig, amíg nem a szívsebészeten mondják ezt az áramszolgáltatásról. Amikor tavaly márciusban a Facebook eddigi történetének legsúlyosabb leállását vészelte át, akkor az Instagram, a Whatsapp és a nagy kék anyaoldal egyszerre voltak órákig elérhetetlenek. Ha a kormányok itt közlik majd a lakosokkal, hogy hova kell menekülni az áradások elöl, akkor egy ilyen hiba életekbe kerülhet.

És ezek csak a legfontosabbak

Egyre több platform veszi fel a harcot a manipulált videókkal és képekkel szemben, keresik a módját annak, hogy a rajtuk megjelenő hírek és anyagok forrását ellenőrizni lehessen. Valószínűleg lesznek újra próbálkozások, hogy a posztok valóságtartalmát is mérlegeljék. Kelleni is fog az eltökéltségük és a kreativitásuk - mert abban a közszereplőknél és a hackereknél sincs hiány.

(Fotó: Pixabay, Instagram)